„Begyógyítjuk bolygónk sebzett arcát.
Azt a zöldet, amit elvettek a talpunk alól, visszaadjuk a fejünk felett.”

A zöldtető-szigetelések rejtélyei

A zöldtető-szigetelések rejtélyei

Mondhatnánk, hogy egy épületszigetelést nem lehet elszúrni. Mégis, a kivitelezői gyakorlat számos esetben az ellenkezőjét igazolja. Különösen igaz ez a zöldtető-építésekre, amely elvitathatatlanul két szakma, a szigetelő és a kertépítő közös produkciója. Nem mindegy, hogy a kettő közötti határmezsgyét hol húzzuk meg, és mekkora az átjárhatóság, a tervezői összhang.

A zöldtető-szigetelések rejtélyei

A klímaváltozás elleni küzdelem, az épületek energetikai hatékonyságának növelése, a Zöld Beruházási Rendszerek kiemelt támo­gatása – Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) részeként – az elmúlt években hatalmas hátszelet biztosított hazánkban a szigetelőiparnak. A piaci igények világszerte realizálódtak a termékgyártás tökéletesítésében, a tartósabb, jobb minőségben. A víz- és hőszigetelő anyagok garanciális és sza­vatossági ideje már évtizedekben mérhető, a technológia egyre tökéletesebb, a felsőoktatás és szakképzés lépést tart vele.

MILYEN ZÖLDFELÜLETET AKARUNK?

Három évtizedes vállalkozói múltam során arra a meggyőződésre jutottam, hogy egy- egy projektnél a leggyengébb láncszem az úgynevezett „humánszoftver”, azaz az emberi tényező. Értvén alatta a tervezési és kivite­lezői hiányosságokat. Hiába tökéletes egy termék, ha nem megfelelő az alkalmazás­ technológia vagy a beépítés módja. Zöldtető tervezésénél alapvető és helyes kiindulás, ha legelőször is meghatározzák, hogy a beruházói igények és a zöldfelület­ beszámíthatóság (OTÉK vagy helyi irányelvek) alapján intenzív vagy extenzív zöldtetőt akarnak-e. A „milyen zöldfelületet akarunk” kérdése határozza meg nemcsak a szerkezetépítést, a födém terhelhetőségét, hanem a szigetelés módját is.

BUKTATÓK

Az intenzív tetőkerteknél a vastag ültető­ közeg felhordása miatt legalapvetőbb a víz­ szigetelés biztonsága. Erre a legnagyobb garanciát a kétrétegű, gyökérálló, teljes felületen hegesztett bitumenes szigetelések adják. Előnyük, hogy az alsó réteg felvitelével gyorsan vízmentessé tehető a födém, beázás mentes teret biztosítva az alsóbb szinten a szakipari munkáknak. Esetleges sérülések, beázások eredője egy-két négyzetméter pon­tossággal behatárolható, sokkal kisebb a szigetelési hiba lehetősége, ellentétben a PVC alapanyagú vízszigetelésekkel. A hazai intenzív zöldtetők építése során azonban a leggyakoribb, hogy fordított rétegrendű PVC szigetelést alkalmaznak. Ennek az olcsóbb technikának hosszabb távon – az említett hiányosságon kívül – van egy az utóbbi időkben feltárt nagy hátránya, amely meg­ kérdőjelezi a szokásos alkalmazhatóságát. Számos esettel találkoztam személyesen és kollégák által megerősítve szintén, hogy a több évvel ezelőtt épített, fordított réteg­ rendű, PVC szigetelésű intenzív zöldtetők alatti lakásokban beázásnyomok jelentek meg a plafonon. A feltárások során nem találtunk sérülést a vízszigetelésen, ellenben a hőszigetelések a saját súlyuknak – a hőszi­getelés fajtájától függetlenül – átlag három­ szorosát vették fel a bennük lecsapódott párától. A legkirívóbb egy hőszigetelő tábla 10,40 kg/m²-es súlya volt. A probléma egyik részbeni oka, a tetők nem megfelelő átszel­lőzése, az alul méretezett drénvastagság vagy az attikák és födémáttörések menti felmenő kavicssávok nem megfelelő szélessége – gondozás hiányában – növények nőtték be. Ez némi magyarázatot igen, de választ nem ad arra kérdésre, hogy miért csak fordított rétegrendű, PVC vízszigetelésű intenzív zöldtetőknél fordult eddig elő.
Hasonló módon, többéves használat után derült fény arra, hogy a polietilén, perforált drénlemezeket nem szabad geotextília elválasztó réteg nélkül PVC vízszigetelésre helyezni, mert az évek során a polietilén ellágyítja a PVC-t.
Korábban azt hittük, hogy ez a jelenség csak a nagy földnyomás alatt lévő intenzív tetőkertek hőszigetelésében jelentkezhet. De, legutóbb egy 10 évvel ezelőtt épített, fordított rétegrendű, PVC szigetelésű áru­ ház 5600 m²-es extenzív tetőjének feltárása során is szembesültünk háromszoros hőszi­getelő rétegsúllyal, a páradiffúzió megrekedése miatt. A jelenség okainak biztos feltárása a szigetelő szakma újabb kihívása. Az extenzív zöldtetők kivitelezésével kapcsolatban felhívnám a figyelmet – különösen könnyűszerkezetes, trapézlemezes csarnokokon, kőzetgyapot szigeteléseknél – nagyon fontos a megfelelő vastagságú PVC szigetelő lemezek alkalmazása, és a gondos, szak­ szerű kivitelezés. Ellenkező esetben a beázás helyének megtalálása nagyon nagy kihívás elé állítja a kivitelezőt. „Nem a kivitelezés kerül sokba, hanem a javítás!” – szokták emlegetni a szigetelő szakma nagy öregjei, és nem véletlenül. Természetesen hiábavaló a kivitelezői korrektség, ha a fővállalkozó nem megfelelően hangolja össze a külön­böző szakipari munkák sorrendjét, nem követeli meg, és nem biztosítja a vízszigetelés védelmét.

A KLÍMAVÁLTOZÁS ÁTÍRJA A ZÖLDTETŐK KÉPESSÉGEIT

A zöldtetős épületek tervezése során a későbbi hibák forrása, hogy az építészter­vező átnyúl a tájépítész területére, a zöld­ felépítmény rétegrendjébe, és a szivárgó réteget a szigeteléshez sorolja. Teszi ezt úgy, hogy a zöldtető típusa még meg sincs hatá­rozva. Általános, hogy szivárgó rétegként  2 centiméter vastag perforált, dombornyo­mott drénlemezt – berögződés, hajdani szo­kás hatalma – írnak ki, függetlenül a vege­táció igényétől. Sajnos a klímaváltozás, a kánikulai napok számának növekedése eleve átírja a zöldtetők vízkapacitásának, vízme­gtartó képességének igényeit. Az intenzív zöldtetők szivárgó rétegének vastagságát eddig is oly módon lehetett szakszerűen meghatározni, hogy alapból 2 centiméter vastagságot feltételeztünk, és ehhez 10 centiméter ültetőközeg vastagságonként hozzáadtunk még  1  centimétert. Tehát 60 centiméteres talajvastagságnál: 2+6 = 8 centiméter vastag drén az ideális. Fordított rétegrendű tetőknél ez már biztosítja a pára- diffúziót, amennyiben az attika és áttörések mentén a felmenő kavicssávok osztályozott mosott kavicsból készülnek, és a teljes kereszt­ metszet vastagságában csatlakoznak a vízel­vezető réteghez. A megnövelt drénvastagság felveti azt a kérdést, hogy milyen legyen az anyaga, hiszen a hazai piacon csak 6 centiméter vastagságig vannak forgalomban műanyag drénlemezek, és felhasználá­sukat nagyban korlátozza viszonylag magas árfekvésük. Vastagabb drénként ideális az osztályozott, mosott kavics 16/24 vagy 16/32-es méretben. Vízmegtartó képessége nincsen, de tekintettel arra, hogy a jelen­ legi időjárási tényezők mellett intenzív zöldtető csak automata öntözőrendszerrel tartható fenn minőségben és költséghaté­konyan, így a kavicsdrén ideális. Amennyiben figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a csapadékeloszlás nagyban megvál­tozott, rövid idő alatt, zivatarok formájában hullik le a nyári csapadék nagy része, úgy  a kavicsdrén biztosítja adott esetben a gyors vízelvezetést. Kisebb mennyiségű csapadék pedig 100 százalékban az ültetőközegben marad, nem jut el a szivárgó rétegig.
Zöldtető-építések során a tervezői és kivi­ telezői felelősség fokozottan jelentkezik, mert egy helytelen anyagalkalmazási technológia, kivitelezői hiányosság korrigálása hatalmas felfordulással jár, nem beszélve a költségekről.

Bellavics László
zöldtetőszakértő  – www.zoldtetoguru.hu

Megjelent a Magyar Építéstechnika 2013/11-12. számában – pdf-ben letölthető itt

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on twitter
Twitter
további

Ajánlott írások

Zöldtetőépítés - Budapest Ipari Csarnok

MILYEN AZ IDEÁLIS ÜLTETŐKÖZEG?

Fito Tect az ideális ültetőközeg extenzív zöldtetők rétegrendjében. A szakszerű Flóra Tect intenzív zöldtető talajkeverék ára olcsóbb, mint más zöldtetős cégeké.