TANULMÁNY

A zöldtetők felépítése: mit – miért?

Bellavics László - zöldtetőszakértő - szignó

Bellavics László
zöldtetőszakértő

Akik jártasabbak a zöldtetők terén, és úgy érzik, hogy a szerkezeti felépítésen már rég túl vannak, e téma azoknak is szolgálhat újdonsággal:

– „zivatar, cseppkőbarlang” a lakásban;
– óvakodj a fehér hőszigeteléstől;
– csúszós pálya a fordított rétegrend.

A tervezési hibák eredője, hogy a zöldtetők felépítményét úgymond konstansnak, állandónak veszik, pedig az építéstechnikai feltételek alapvetően meghatározzák azt.

A tetőszerkezet a zöldtető alapját képezi, és ezért, ha valaki egy zöldtető kivitelezése mellett dönt, elsőként a meglévő vagy a tervezett épületszerkezettel kell foglalkoznia.
Mindig a kiindulási alap függvénye a felépítmény!

A gyakorlatban az egyenes és fordított rétegrendű tetők terjedtek el. Mindegyik szerkezetet másként kell a terhelhetőség és a növénytelepítés lehetőségei tekintetében megítélnünk. Ezért a következőkben röviden próbálom vázolni az egyes változatok ismérveit.

12. Vegetáció
11. Ültető közeg
10. Szűrő-védő réteg
9. Szivárgó,- drén réteg
8. Gyökérvédő réteg, ha a vízszigetelés nem gyökérálló
7. Vízszigetelés
6. Elválasztó-védő réteg
5. Hőszigetelés
4. Párazáró réteg
3. Lejtést adó réteg
2. Teherhordó szerkezet
1. Felületkiegyenlítő és felületképző réteg

Az egyhéjú, átszellőztetett, légréteg nélküli lapos tetőkön létesülő zöldtetők tetőszigetelése kétféle lehet:

  • egyenes rétegrendű, amelyben a hőszigetelés a csapadékvíz-szigetelés alatt helyezkedik el.
    (- vasbeton tartószerkezet; – párazáró réteg; – hőszigetelés; – vízszigetelés; – mechanikai védőréteg; – drénréteg; – szűrő réteg; – ültető közeg; – vegetáció).
  • fordított rétegrendű, amelyben a csapadékvíz-szigetelés felett helyezkedik el egy speciális hőszigetelés.

 

EGYENES RÉTEGRENDŰ TETŐ:

Ennél a típusnál igaz leginkább, hogy a részletekben van elrejtve a lényeg. Sokak számára ismerős, penészfoltok, elszíneződés a plafonon. Ezekben az esetekben a tervezés, kivitelezés során egyetlen aprócska, lényegtelennek tűnő hibát vétettek, nem zárták el a tető alatti tér meleg levegőjének az útját a hőszigetelés felé.
 – Mi történt?
 Ugyanaz a jelenség játszódik le a födémen, mint a zivatarok esetén. A felfelé áramló meleg levegő a felhőzónában a hideg levegővel találkozva lehűl, és csapadékot képez.

Estünkben az alsó, fűtött légtér páradús, meleg levegője, a hőszigetelés téli, alacsonyabb hőmérsékletű, kültéri levegőjébe ütközik, és a hőszigetelésben lecsapódik. A tetőszerkezetbe benyomul a vízgőz, és átnedvesíti azt. Mivel a tetőszerkezet vastag rétege csak kevés vízgőzt tud elpárologtatni, a hőszigetelésben folyamatosan víz gyűlik össze, csökkentve így annak hatékonyságát. A keletkező víz akár továbbszivároghat lefelé és ott egy „cseppkőbarlangot” is kialakíthat.

Megoldás: egy párazáró réteg elhelyezésével megakadályozhatjuk a belső légtér vízgőztartalmának a hőszigetelésbe jutását.
A hőszigetelést felülről vízszigetelés zárja, amely megakadályozza, hogy a tetőszerkezetbe felülről víz kerülhessen.
A kivitelezés során előforduló esetleges sérülésektől ajánlott, a vízszigetelést külön mechanikai védő réteggel megóvni.

Gépkocsi beállóknál gyakori megoldás a hőszigetelés nélküli egyrétegű tető felépítmény.
Jellemző, hogy a rendszer télen gyakran teljesen átfagy, ezért itt különösen fagytűrő növényzet szükséges.

 

FORDÍTOTT RÉTEGRENDŰ TETŐ:

Ez a tetőszerkezet annyiban tér el az eddig tárgyalt építésmódoktól, hogy itt a hőszigetelés a vízszigetelés felett található.
Ez csak akkor lehetséges, ha a felhasznált hőszigetelés nem képes vizet felvenni,- ezt megfelelő tanúsítvány bemutatásával igazolni kell.
Legmegfelelőbb az extrudált polisztirolhab hőszigetelés. Ez a műanyaghab zártcellás, ezért vizet nem vesz fel, nem fagy meg.
Az extrudált polisztirolhab színe sohasem fehér!
A hazánkban kaphatók színe kék, rózsaszín, világoszöld, vagy sárga.

Ennél az építésmódnál a hőszigetelés védi a vízszigetelést, ebből adódik, hogy elmaradhat a speciális védőréteg külön beépítése.

A fordított rétegrendű tetőn kialakított zöldtetőnél arra kell ügyelni, hogy nyitott építésmódot” alkalmazzunk!

Kevesen vannak vele tisztában, hogy mennyire csúszós e pálya.

A miértre a válasz:

  • A drénréteg és a vegetációs réteg céljára használt anyagok legyenek a lehető legnagyobb szemcseméretűek, hogy ne akadályozzák a hőszigetelés feletti páradiffúziót.

  • A pangó víz kedvezőtlenül hat az épület energiamérlegére, ezért kell, hogy a rendszer felfelé átengedje a párát, a csapadékból visszamaradó víz el tudjon párologni. A fordított rétegrendű zöldtetők építésére az öntözésnélküli extenzív zöldtetők a legmegfelelőbbek.

  • Véleményemet alátámasztja két nemzetközi hírű német szakember, Walter Kolb és Tassilo Schwarz: „A fordított rétegrendű tetőn kialakított zöldtetőnél arra kell ügyelni, hogy lehetőleg nyitott építésmódot alkalmazzunk. A drénréteg és a vegetációs réteg céljára használt anyagok legyenek a lehető legnagyobb szemcseméretűek, hogy ne akadályozzák a hőszigetelés páratartalmának diffundálását. Az anyagok kiválasztásának e követelménye a szubsztrát csekély mértékű víztározó képességét feltételezi, így csak kifejezetten szárazságtűrő növényeket alkalmazhatunk. Fordított rétegrendű tetőn öntözött tetőkert kivitelezése a fentnevezett okok miatt nem lehetséges.” (Kolb – Schwarz: Dachbegrünung intensiv und extensiv)

  • Fordított rétegrendű tetőn a termőföld felhordással készült, intenzív tetőkert – a fentnevezett okok miatt – szakszerűtlen! – ellentétben a hazai gyakorlattal.

  • Amennyiben fordított rétegrendű szigetelésre intenzív zöldtetőt terveznek, úgy a drén kizárólag szemcsés, ömlesztett, ásványi, vagy újrahasznosított anyag lehet. Osztályozott, mosott kavics, ásványi zúzalék, égetett agyag-granulátum. Ezek a nagyszemcséjű anyagok biztosítják a hőszigetelés páradiffúzióját, átszellőzését.

  • Amennyiben a kivitelezőnek – „jó magyar szokás” szerint fordított rétegrendű szigetelésre kell tetőkertet, intenzív zöldtetőt építenie, automata öntözőrendszerrel, úgy feltétlen kerüljük a formapréselt, drénlemezek használatát. Egyrészt a már említett okok miatt, más részt a vegetáció számára a vízfelvételt nem a drén lemezekben összegyűlő víz, hanem a rendszeres öntözés biztosítja. A szakszerű technológia mellett nem utolsó szempont, hogy jóval olcsóbb is.

A laikusok számára a mumus, a beázástól való félelem, ezért a zöldtetőépítés egyik kulcsa:
a VÍZSZIGETELÉS, amely biztosítja a zöldtetők vízhatlanságát, a beázástól való védelmet, a csapadékvíz-szigetelést.

A zöldtetőkön csak tanúsítvánnyal rendelkező gyökérálló csapadékvíz-szigetelés alkalmazható! (A gyökérállósági tanúsítványnak tartalmaznia kell a szigetelés átlapolásainak minősítését is.)

Általában gyökérállóak az 1 mm-nél vastagabb, egyrétegű, műanyag és gumi anyagú vízszigetelések.

 A bitumenes lemezek közül gyökérállóak a rézfólia-betétes lemezek, illetve a speciális bitumenmasszával készült szigetelőlemezek.

  • A nem gyökérálló csapadékvíz-szigetelésre külön gyökérzet elleni védőréteget kell elhelyezni. A védőréteg elhelyezése különösen fontos abban az esetben, ha meglévő lapos tetőnket szeretnénk zöldtetővé átalakítani.

  • A gyökérzet elleni védőréteg feladata az, hogy megvédje a csapadékvíz-szigetelést a gyökérzet áthatolásától és a gyökérsavak hatásától.

  • Ügyelni kell arra, hogy a nem gyökérálló bitumenes lemez és a műanyag fólia közé elválasztó filc réteg kerüljön, mert a két anyag kémiailag nem fér össze!

  • Gyökérzet elleni védőrétegként nem alkalmazható semmilyen betonréteg, mert annak pórusai a víz felvételére alkalmasak, így a növény gyökerei a vizet keresve behatolnak, majd átfúrják a réteget.

  • A csapadékvíz-szigetelést minden esetben legalább 2% lejtésben kell beépíteni, hogy biztosítsa a megfelelő lefolyást.

  • A csapadékvíz-szigetelést az attika falak, kémények, falak mentén a járható sík felett, a várható lehulló hó magasságának függvényében, minimum 20cm magasan kell hézagmentesen, a vízbehatolását kizárva felhajtani.

Nem elég csak a födémen gondoskodni a szigetelés védelméről, ugyanilyen súllyal bír a használatból vagy a kertészeti gondozásból adódóan a lábazatszigetelés védelme. Könnyen megsérülhet, ezáltal veszélybe kerülhet a tető vízhatlansága. Emiatt a függőleges szigetelés látszó szakaszát a sérülések elkerülésére mechanikai védelemmel kell ellátni (pl. fémlemez szegéllyel, kő, műkő burkolattal stb.)

 

HŐSZIGETELÉS

A zöldtetőkön csak olyan hőszigetelő anyagok alkalmazhatók, melyek alaktartóak, korhadás mentesek, mérettartók, térfogatállandók, és a legfontosabb: lépésállók.

 

ELVÁLASZTÓ- VÉDŐ RÉTEG

Funkciója az érzékeny víz szigetelés alsó felületének védelme mechanikai sérülésektől, illetve

az aljzat és szigetelés elválasztása, ha azok kémiai szempontból össze nem illők.

  • Egyenes rétegrendű tetőknél a hőszigetelés és a csapadékvíz szigetelést el kell választani, ha polisztirol hab hőszigetelés és lágy PVC lemez vízszigetelést alkalmaznak. Anyaga legtöbbször műanyag fátyolszövet, nem szőtt polipropilén, vagy filc, amelyet 10-15 cm-es átlapolással kell fektetni.

VÉDŐRÉTEG: a vízszigetelést, illetve a gyökérálló réteget védi a mechanikai hatásokkal szemben az építkezés, valamint később a zöldtető ápolása során is.

  • Fontos, ha a vízszigetelésre drénréteg kerül, amely éles ásványi anyagokból, (pl. kavics, kőzúzalék, agyagkavics) áll. Ebben az esetben a védőrétegnek azt is meg kell akadályoznia, hogy a vízszigetelés a felette lévő rétegektől a terhelés során megsérüljön. Erre a célra természetesen a nagy szilárdságú anyagok ideálisak; leggyakrabban azonban ezek az anyagok viszonylag nehezek és ezért csak az intenzív tetőkerteknél jönnek szóba.

  • Műanyag védőrétegek: általában újrahasznosított granulátumból vagy habosított anyagból készült védőtáblákat vagy lemezeket alkalmaznak. Átlagos terhelésnél rendszerint megfelelnek az 5-10 mm vastagságú anyagok.

DRÉNRÉTEG (VÍZTÁROZÓ-VÍZELVEZETŐ RÉTEG) feladata, hogy a vegetációs rétegből kiszivárgó csapadékot felvegye, tárolja, a felesleget a lefolyórendszer felé továbbítsa, és ezzel megakadályozza a pangó víz kialakulását.

A legtöbb esetben a szivárgó réteget is átszövik a gyökerek, ezért ajánlott olyan anyagot használni, amely képes a vizet tárolni.

Több országban a szivárgó réteg vastagságát beszámítják a vegetációs réteg vastagságába, tekintettel, hogy átgyökeresedő réteg.

Drénréteg természetes ásványi anyagokból:

  • zárt pórusú természetes kövek: osztályozott, hordalékmentes kavics és zúzalék. Zöldtetők számára csak részben megfelelőek, csekély vízvisszatartásúak, nagy sűrűségűek, csak a felületükön tapad meg a víz. Nagy teherbírású födémeken, fordított rétegrendű intenzív zöldtetőknél praktikus, ahol automata öntözőrendszer biztosított.
  • nyílt pórusú, természetes ásványok: a legalkalmasabbak e célra a láva és a tufa, amelyek porózus szerkezetükből adódóan belsejükben képesek vizet tárolni. Vízzel telített állapotban tömegük rendszerint kisebb, mint a zúzalék-kavics keverékeké.

 

Drénréteg szintetikus ásványi anyagokból:

  • rendszerint agyagból, szerves anyag hozzáadásával készülnek, égetéssel. Nagy a pórustérfogatuk és alacsony sűrűségük alapján különösen ott alkalmasak drénréteg alkotására, ahol alacsony tömeg mellett jelentős drén funkciót kell biztosítani.
  • A töretlen, golyó alakú, puffasztott agyagkavics és pala kevés vizet vesz fel, csak a felületén képes a víz megtapadni, (kb. 10 térf.%) és ezért csak csekély mértékben tudnak hozzájárulni a zöldtetők vízellátásához.
  • Ellenben ezeknek a zúzott, tört változatai kétszeres vízmennyiséget képesek felvenni a kiindulási anyaghoz képest. A vegetáció szempontjából ezért megítélésük pozitívabb. Főként extenzív zöldtetőknél és könnyű szerkezetű födémeknél fizetődik ki a bekerülési többletköltségük. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a tört anyagszemcsék élei miatt szükséges a védőréteg elhelyezése.

Drénréteg ásványi újrahasznosított anyagokból: az ipari nyersanyagtörmelékek közül a tégla és a porózus salak alkalmas a drén rétegbe történő felhasználásra.

Drénréteg műanyagból: a perforált, dombornyomott, kemény műanyag lemezek 25, 40 és 60 mm-es vastagságban kaphatók. A drénlemezek rekeszei ásványi anyaggal feltölthetők (pl. agyagkavics, téglaőrlemény), amely így bizonyos mennyiségű vizet képes tárolni.

SZŰRŐRÉTEG: a zöldtetőknél a rétegfelépítés rendszerint három rétegből áll: a drén – és a vegetációs réteg között egy szűrőréteg található. Ennek feladata, hogy a vegetációs rétegből a víz által kimosott, leiszapolható anyagokat kiszűrje. Ezáltal biztosított a drénréteg feladata, valamint védi a lefolyórendszert az eltömődéstől.

Szűrőréteg geo textíliából

Olyan műanyagokról (pl. polipropilén vagy poliészter) van szó, amelyeket termikus vagy mechanikus kezelés során vékony szövetté formáztak. A szövet rendszerint kielégítően vízáteresztő és a gyökerek számára átjárható.

A geotextíliákat tömegük és szilárdságuk alapján különböző minőségi kategóriákba sorolják. Fektetésük során a csatlakozásoknál 10-20 cm-es átlapolás javasolt, hogy ezeken a helyeken is biztosított legyen a megfelelő tisztaságú szűrőhatás.

 

ÜLTETŐ KÖZEG

A vegetációs réteggel szemben támasztott követelmények:

  • meg kell felelnie a növények növekedési feltételeinek (úgymint víztározó képesség, pórustérfogat és tápanyagraktár);
  • fontos a nagy vízáteresztő képesség biztosítása, hogy heves esőzések idején ne álljon meg a víz a felszínen.
  • az anyag stabilitása, hogy megfelelő tér álljon a növényzet gyökerei rendelkezésére.

Az egyes követelmények gyakran egymás ellenében hatnak, ezért nem egyszerű a célnak megfelelő anyagot megtalálni. Tovább nehezítheti a dolgunkat az, hogy a kert típusától függően a növényzet nagyon eltérő követelményeket támaszthat.

Az intenzív és extenzív zöldtetők talajkeverékeivel szembeni elvárásokat a „Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei” ÉMSZ 2001. és a német „Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve” (FLL: Forschungsgesellschaft Landschaftsentwiklung Landschaftsbau E. V.) részletesen tartalmazzák.

 

VEGETÁCIÓ:

A növényzetet a zöldtető típusától, a talajkeverék minőségétől, a tervezési céltól függően kell megválasztani. Minden sikeres növényhasználat alapja az átfogó növényismeret, amely a növényekről megszerzett ismeretek mellett az élőhelyeket is érinti, valamint a növényápolási igényeket is magába foglalja. Így minden egyedi esetre egy funkcióját és életképességét tekintve megfelelő növénytársulás telepíthető.

Bellavics László
zöldtetőszakértő

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest