BEFÜRDÖTT A FŐVÁROS! – PEDIG NEM FELTÉTLEN KÉNE!
„Begyógyítjuk bolygónk sebzett arcát.
Azt a zöldet, amit elvettek a talpunk alól, visszaadjuk a fejünk felett.”
Van lehetőség a klímaváltozás negatív következményeinek enyhítésére, az özönvizek csökkentésére, csak szándék kérdése!
A főváros szó szerint befürdött a héten és egyre gyakrabban fog úszni. A tendencia már 20 évvel ezelőtt is ismert volt.
A klímaváltozás során várhatóan gyakoribbá válnak a felhőszakadások, egyértelműen erre utaltak a statisztikák. Míg1990-ben Budapesten lehullott éves csapadék 20%-a az esős időszak 1%-a alatt esett le, addig 2000-ben már 40%, és 2004-ben a lehullott összes csapadéknak már több, mint 50%-a esett le az esős időszak 1%-a alatt.
Becslésem szerint mára ez elérheti akár a 70%-80%-ot.
NEM TETTEK ELLENE!
Meglátásom szerint a legnagyobb hibát ott követték el, amikor a rendszerváltáskor a „fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték”, amikor megszűnt az ÉVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) és az OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat).
A FEJETLENSÉG EREDMÉNYE
- A városi zöldfelületek léte vagy megszűnése egyedül az önkormányzatok jóindulatán múlt és múlik.
- A településrendezés főhatósága országosan érvényes normákat nem írt elő.
- Önálló országos zöldfelületi hatóság hiányában remény sem volt a meglévő főleg nagyvárosi zöldfelületek védelmére.
- Megszűnt az adatszolgáltatás, melyek felhívnák a figyelmet az évről-évre csökkenő zöldterületre.
- A jogszabályi hiányosságok az elmúlt 30 évben lehetőséget adtak a koncepciónélküli ingatlanfejlesztéseknek, az önkormányzatok haszonelvű gazdaságossági politikája, amely a pillanatnyi, látszólagos anyagi előnyökért minden foghíjat beépített, értékesített.
A TALPUNK ALÓL ELVETT ZÖLDET NEM PÓTOLTÁK A FEJÜNK FELETT!
LÁTSZAT INTÉZKEDÉS
A globális felmelegedés kockázatainak hatásaira a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 2003 júniusában hároméves kutatási projekt indítását határozta el, a hazai klímapolitika – elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülés –tudományos megalapozása érdekében.
A program: „A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok”; a munka során a három kulcsszó VAHAVA – (VÁltozás – HAtás – VÁlaszadás) PROGRAM első szótagjaiból.
A projekt elsődleges célja: az eddigi tapasztalatok értékelése, a valószínűsíthető globális klímaváltozás negatív, esetleg pozitív hatásaira való felkészülés, a különféle károk megelőzése, mérséklése a helyreállítás előmozdítása érdekében.
Anno a ZÉOSZ (Zöldtetőépítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjaként leírtam véleményemet:
„A program hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a már napjainkban bekövetkezett lokális, nagyvárosi klímaváltozást és nem tesz javaslatot enyhítésére.” – süket fülekre talált.
Pedig már akkor volt követendő példa, Németország gyakorlata.
A németek korán felismerték, hogy átfogó, tartós megoldást, csak a városi zöldfelületek növelése jelent, aminek egyetlen járható útja az üresen álló lapos tetőkre extenzív zöldtetők telepítése.
A növényi légzés ugyanis hőelvonással jár, hűti a környezetét, jelentősen javít a mikroklímán. A zöldtetők további előnye, hogy hősugárzás elnyelő képességük révén nagyban csökkentik a felfelé ható termikus hő-mozgást, amely a városközpontok felett kialakuló egyre gyakoribb heves zivatarok kiváltója.
Mára nálunk is egyértelművé vált, hogy a klímaváltozás velejárója a szélsőséges időjárás, az extrém csapadék, a rövid idő alatt hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővíz.
A főváros és más hazai nagyvárosok csatornarendszerei elöregedettek, és nem az özönvízszerű trópusi viharokra lettek tervezve.
A kevés vízelnyelő nem tud megbirkózni a nagy burkolt felületekről hirtelen lezúduló hatalmas víztömeggel.
Ha a lehető legtöbb tetőt zöldfelülettel látnánk el, a csatornákat terhelő csúcsidőszakok nagyon jelentősen csökkenthetők lennének.
A Bajor Szőlészeti és Kertészeti Intézetben Veitshöchheimben folytatott kísérletek során megállapították, hogy már egy 10cm vastag, sekély réteg felépítésű, 1 kN/m2 (100 kg/m2) tetőterhelésű zöldtető is körülbelül 70%-kal csökkenti az elfolyó csapadék mennyiséget.
Ez azt jelenti, hogy pl. egy 20 l/m2 intenzitású eső esetén 15 perc alatt a zöldtetőről egyidejűleg csupán 6 l/m2 jut a lefolyókba. A tetőről lefolyó csapadékvíz csúcs idejének csökkentése mellett, a zöldtetők a csapadékvíz nagy részét tárolni is képesek úgy, hogy az nem is jut el a csatornarendszerbe, hanem párolgással visszakerül a természetes körforgásba.
A ZÖLDTETŐK PUFFER TÁROLÓKKÉNT MŰKÖDNEK!
Németországban az elmúlt 15 évben átlag 1 000 000m2 zöldtető (90%-ban extenzív) épült évente.
A fenti tények ismeretében, a városépítőknek és jogszabályalkotóknak felelősségteljesen kell meghozniuk döntéseiket. Szemléletváltozás szükséges, a városépítészetnek a fenntartható fejlődés érdekében teljességgel integrálnia kell a zöldtetőket és zöldhomlokzatokat, mint a legkézenfekvőbb megoldást.
Növelni kell a párologtató felületeket, a szökőkutak számát. A belvárosi udvarok és homlokzataik számos kiaknázatlan lehetőséget nyújtanak a zöldesítésre. A lapos tetejű épületeken utólag is építhetők extenzív zöldtetők.
A panel rehabilitációs program keretében, a tetőfelújítások elválaszthatatlan részévé kell tenni az extenzív zöldtetők létesítését.
Népgazdasági és társadalmi érdek, az aktuális építési törvénymódosításokban súlyának megfelelően kerüljön megfogalmazásra, ösztönzésre a zöldtetők építése.
AZ ÖKOLÓGIAI FENNTARTHATÓSÁGÉRT VALÓ KÜZDELEMBEN A CSEHEK IS MESSZE ELŐTTÜNK JÁRNAK!
A múlt hónapban foglalták törvénybe, hogy Csehországban 800 CZK/m2, mintegy 10 000Ft/m2 állami támogatást kapnak a zöldtetőt építők.
Nem szégyen az okosabbaktól tanulni.
Megoldás, ha a városok vezetői, felelős politikusok a klímáért való aggodalmukat nem hisztéria keltéssel, hanem konkrét cselekvési tervekkel, kidolgozott településfejlesztési szabályzókkal, tettekkel igazolják.
Bellavics László
zöldtető szakértő
utóirat: Ha egyetértesz velem és tetszett írásom, úgy oszd meg!
