Az alábbi cikket az Interneten találtam, és egyértelműen alátámasztja, hogy miért extenzív zöldtetőt építsünk, és ne füvesítsünk a tetőn.  Érdemes elolvasni!

„Nem sokra megyünk a parkosítással a felmelegedés ellen

Megcáfolta azt a nézetet egy amerikai kutatás, miszerint a városi zöldterületek segítenek az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésében. Az eredmények szerint parkok és gyepek nélkül kisebb lenne a káros anyagok kibocsátása.

A gyepek fotoszintézissel tisztítják a levegőt, segítik kivonni és szerves szénként tárolni a földben a szén-dioxidot. Viszont a gyepek dúsítására alkalmazott különféle trágyák, a fűnyírás, a lehullott levelek porszívózása és más gyepkarbantartó technikák káros hatása négyszerese a parkok füves területei által tárolt szén nagyságának – mutatta a Kaliforniai Egyetem szakemberei által közzétett tanulmány.

Ezen gázok között van a nitrogén-oxid, amely például a gyeptrágyázás nyomán szabadul fel, és a globális felmelegedés egyik legfontosabb előidézőjének tartott szén-dioxidnál háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Amit nyerünk a fotoszintézissel, elveszítjük a trágyázással

„A gyepek csodálatosak, tetszetősek, zöldek, egészségesek, és rengeteg szerves szént foto szintetizálnak. Ám széntároló képességüket felülmúlja a (karbantartásukhoz szükséges) üzemanyag-felhasználás” – hangoztatta Amy Townsend-Small környezetkutató, a tanulmány egyik szerzője.

„Szükségünk van az ilyen típusú gázkibocsátás mérésére is, hogy segítsük a globális felmelegedés csökkentését. A jelenlegi trend ugyanis az, hogy mérjük a szénelnyelést, és feledkezzünk meg a kibocsátásról” – magyarázta.

A gyepesítés egyre növekvő mértékben terjed városi környezetben, az Egyesült Államokban a földterület 1,9 százalékát teszi ki, és a legtöbbet locsolt területek közé tartozik.

Townsend-Small és kollégája, Claudia Czimczik a kaliforniai Irvine közelében fekvő négy parkot vizsgálta, ahol természetes füves térségek és sportoláshoz – futballhoz, baseballhoz – kialakított gyepek vannak. A kutatók a gyepekből vett földminták széntároló kapacitását és az ottani levegő nitrogén-oxid kibocsátását mérték, továbbá megbecsülték a parképítők- és gondozók által a gyep kialakításához és karbantartásához, a locsoláshoz felhasznált üzemanyag, valamint a felhasznált trágya szén-dioxid-kibocsátását.

Kimutatták, hogy a gyepek nitrogén-oxid-kibocsátása hasonló a mezőgazdasági területekéhez, amelyek globálisan a legnagyobb nitrogén-oxid-kibocsátók.”

Bellavics László
zöldtetőszakértő