A tetőkert alatti beázás nem mindig az aminek látszik

Több esettel találkoztam, amikor a több mint 20 éve épült társasházi lakás zöldtetője alatti lakás plafonján csúnya sárgás beázásra utaló foltok jelentek meg.

• Mit tehet ilyenkor a fenti lakó, a zöldtető tulajdonosa?

Kénytelen felszedetni a meglévő tetőkertet és nyomára akadni a beázás helyének.

Aztán jött a meglepetés: ázik, de mégsem ázik!

A vízszigetelés hibátlan, csak az alkalmazott szigetelés technológia volt hiányos.

A problémával az úgynevezett melegtetőkön vagy másnéven egyenes rétegű szigetelésű tetőkön (át nem szellőző tetőkön) találkoztunk, amelyeknél a födém egyben a tető tartószerkezete is.

Egyenes rétegrendű szigetelés felépítése:

• vegetációs réteg
• szűrő réteg
• drén réteg
• vízszigetelés
• hőszigetelés
• párazáró réteg
• vasbeton tartószerkezet
• légtér

Ennél a viszonylag gazdaságos módszernél alapvetően fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk arról, hogy a tető alatti térből ne hatolhasson át meleg levegő a hőszigetelésbe.

Amennyiben – mint esetünkben – a fűtött légtér és a téli kültéri levegője találkoznak, úgy a kettő közötti nagy hőmérsékletkülönbség következtében a hőszigetelésben lecsapódik a légtérből a tetőszerkezetbe benyomuló vízgőz és átnedvesíti azt.

Mivel a tetőszerkezet vastag vegetációs rétege csak kevés kondenzátumot tud elpárologtatni, a hőszigetelésben folyamatosan víz gyűlik össze, csökkentve így annak hatékonyságát.

Ráadásul a keletkező víz tovább szivároghat lefelé és akár egy „cseppkőbarlangot” is kialakíthat. Garázsokra épített tetőkertek födémjén láttam erre nem egy esetben példát.

Amennyiben a szigetelő korrektül megfelelő minőségű párazáró réteget helyez el, úgy teljesen megakadályozhatjuk a légtér vízgőztartalmának beszivárgását a hőszigetelésbe.

A vízszigetelés leggyakrabban bitumenes lemezekből vagy műanyag fóliákból készül, amely hőszigetelést felülről lezárja, megakadályozva ezzel azt, hogy a tetőszerkezetbe az ültetőközegen keresztül víz kerülhessen be.

Az egyenesrétegű tetőkön kialakított kertek esetében a vízszigetelés és a párazáró réteg gondos, szakszerű kivitelezése mellett kiemelkedően fontos a hőszigetelés minősége. Lépésállónak kell lennie a felületi terheléssel szemben.

A fentiekből látszik, hogy nem kell egyből farkast, azaz kertészt kiáltani, ha vizesedik a lakásunk plafonja a felső szomszéd tetőkertje alatt.

De valójában ez enyhe vigasz, mert ha nem bontják fel a tetőt, és nem készítik el újból szakszerűen a szigetelést, úgy csak idő kérdése, hogy idegenforgalmi nevezetességgé, azaz cseppkőbarlanggá változzon lakásunk.

Bellavics László
zöldtetőszakértő