VÁROSI MÉHÉSZET ZÖLDTETŐN
Számos helyen olvasom, hogy ma, május 20.-án van a méhek világnapja, de az aggodalmakban, a pusztulásuk feletti félelmekben kimerül az együttérzés.
Nem olvasni arról, hogy miként kívánjuk növelni állományukat. Azáltal, hogy bemutatunk egy virágzó területet, mint méhlegelőt, még nem teremnek méhek. Már pedig a pótlásuk életbevágóan fontos.
Hiányuk fontosságát már több mint 10 évvel ezelőtt felismerték a világ nyugati féltekén és több nagyvárosban városi méhészeteket létesítettek zöldtetőkön.
„A méhkaptárok telepítése városi környezetbe minimális befektetési igénnyel jár, miközben közvetlen és közvetett előnyöket eredményez, nevezetesen megnöveli a társadalmi és ökológiai jólétet.” – vallják a program követői.
A félelmek és fenntartások ellenérve: a mézelő méheket nem érdekli az emberek jelenléte.
Napi küldetésük az, hogy nektárt, pollent vagy vizet szállítsanak a kaptárba kolóniájuk táplálásához. A méhek agressziójával csak akkor találkozhatunk, ha fenyegetve érzik magukat, amely mindig külső támadásra válasz.
Fontos szempont a kaptárok tetőn elhelyezésekor:
- Tájolás. A kaptárt úgy kell elhelyezni, hogy a méhek repülési pályája ne keresztezze az emberek közlekedési útvonalát.
- Forgalom. Helyezzük a kaptárt nyugodt környezetbe, ahol emberi tevékenység nem zavarja.
- Láthatóság. Az ingatlan lakói, bérlők, dolgozók lehetőleg lássanak rá egy-egy kaptárra, ez növeli a szemlélődőkben a méhek iránti érzelmi kötődést. Plusz hátszelet biztosít, ösztönzi a további méhkaptárok kihelyezését.
- Könnyű hozzáférés. A méhészek könnyen hozzáférjenek a méhcsaládokhoz.
- Kitettség. A méhek napsütéses, száraz helyeket kedvelik, ahol védettek a környezeti kihívásoktól, az erős széltől.
Kiemelkedő fontosságú a városi méhészet fejlesztése a beporzás révén a virágok, növények reprodukciójához. A méhek léte döntő a városok biológiai sokféleségének fenntarthatóságában. Nem beszélve áldásos tevékenységük során képződött mézről.
Nemcsak zöldtetőn lehet kaptárt elhelyezni, hanem a kaptáron is zöldtetőt.
Mike Denshamnak nagy szerepe volt abban, hogy New Yorkban már régi hagyománya van a méhészetnek és mintegy 100 000 európai mézelő méh lelt otthonra. Bryant Parkban a Brooklyn Grange egyik hetedik emeleti zöldtetőjén reprezentálja úttörő tevékenységét. /Fotó: A New York Times -Julie Satow/
Ahhoz, hogy az utóbbi évek tömeges méhpusztulásait – kereskedelmi méhkaptárak 50%-át elpusztította egy titokzatos kór – pótolják, orosz mézelő méheket importáltak. A rideg északkeleti teleken edződött méhek túlélési képességeiben bíznak.
Íme egy követendő példa, amely megoldást kínál nálunk is létező problémára, igaz előbb a zöldtetők házatáján is lenne mit helyrehozni.
Bellavics László
zöldtető szakértő
