MIKÉNT TEHERMENTESÍTIK A ZÖLDTETŐK A CSATORNAHÁLÓZATOT?

MIKÉNT TEHERMENTESÍTIK A ZÖLDTETŐK A CSATORNAHÁLÓZATOT?

„Begyógyítjuk bolygónk sebzett arcát.
Azt a zöldet, amit elvettek a talpunk alól, visszaadjuk a fejünk felett.”

Legutóbbi cikkem Befürdött a főváros! – Pedig nem feltétlen kéne!üzenete nem mindenkinek ment át.
Többek számára nem volt egyértelmű, miért az egyetlen járható út a városi felhőszakadások csapadékmennyiségének a kordában tartására a zöldtetők építése.

Erre kívánok választ adni.

MIÉRT ÖNTI EL ÖZÖNVÍZ A FŐVÁROST ZIVATAROK IDEJÉN?

A városokban lehullott csapadék kétféle módon kerül vissza a természetes körforgásba:

  • párologtatás révén a talajból
  • csatornahálózaton keresztül a folyókba vezetve

Ebben rendkívüli jelentősége van a nagy kiterjedésű, összefüggő aszfaltozott felületeknek, amely a nedvesség természetes, talajba történő elszivárgását akadályozza.

A sűrű beépítettség, burkolt belső udvarok következtében – belvárosban 0,6m2 zöldfelület jut egy lakosra – az épületek tetőire zúduló csapadékot nincs zöldfelület, ami elnyelje, ezért ez a vízmennyiség növeli az aszfaltozott utcák, a csatornahálózat terhelését.

ELAVULT CSATORNA RENDSZER

ELAVULT CSATORNA RENDSZERBudapest belvárosának csatorna rendszere közel 100 éves. Amikor készült akkor még nem ismerték azt a szót, hogy klímaváltozás. A vízelvezető csatornák méretezésénél a megszokott kontinentális éghajlat csapadék terhelésével számoltak, joggal.

Hivatkoznék előző írásomra:

Míg1990-ben Budapesten lehullott éves csapadék 20%-a az esős időszak 1%-a alatt esett le, addig 2000-ben már 40%, és 2004-ben a lehullott összes csapadéknak már több, mint 50%-a esett le az esős időszak 1%-a alatt.”

Ki gondolhatott a múltszázad elején – amikor még kevésbé voltak a napjainkat keserítő haváriák – arra, hogy az utódoknak egy emberöltő alatt sikerül felborítani a természet egyensúlyát?

MIÉRT NEM LEHET LECSERÉLNI, NAGYOBBRA NÖVELNI A CSATORNAHÁLÓZATOT?

  • Mert az építés ideje alatt nem lenne vízelvezető rendszer.

Amennyiben valaki a főváros térképére tekint, egyértelműen láthatja, hogy az utcák, terek vízgyűjtő területének többszörösét teszi ki az épületek tetőfelülete.

A tetőkről leömlő víz okozza a legnagyobb problémát, ez telíti a csatornahálózatot és akadályozza az úttestre hullott csapadék elvezetését.

MIÉRT NEM LEHET LECSERÉLNI, NAGYOBBRA NÖVELNI A CSATORNAHÁLÓZATOT?

A hatalmas víztömeg a kiskeresztmetszetű csatornákból szökőkútként tör fel.
Magam is károsultja voltam 15 éve a hömpölygő utcai áradatnak – Mazda 6 motorcsere – a 13. kerületben, a Béke téren egy felhőszakadáskor.

A hatalmas víztömeg a kiskeresztmetszetű csatornákból szökőkútként tör fel.

ELMÉLETI LEHETŐSÉGEK A ZIVATAROK ENYHÍTÉSÉRE

  • csatornahálózat befogadó képességének bővítése – nem megvalósítható
  • záportározók építése – hely hiányában nem megvalósítható
  • zöldtetők építése – egyetlen alternatíva

MIKÉNT TEHERMENTESÍTIK A ZÖLDTETŐK A CSATORNAHÁLÓZATOT?

A vízvisszatartás jelentősége

Már kis rétegfelépítésű zöldtető esetén is jelentős vízmennyiség tartható vissza. Ebből jelentős ökológiai előny származik, ami jó hatásfokkal kompenzálja a természetbe való beavatkozásunkat.
Német kutatók Kolb és Schwarz 1999-ben végeztek kísérleteket, ahol azt vizsgálták, hogy miként csökkenti egy kavicsolt tető és egy 10cm vastag extenzív zöldtető lapostetőn a vízlefolyást.
Arra az eredményre jutottak, hogy egy 15 perces özönvíz (20l/m2 csapadék 10 perc alatt) elmosta a kísérleti berendezést, míg a vele szembe állított 10cm vastag extenzív zöldtető megfelezte a lefolyási tényezőt, vagyis kétszer olyan hosszú idő múlva jelent meg a víz a csatorna levezetésében.

Magyarán, míg a hagyományosan beépített területeken (tetők, utak, közterek) a vízelvezetés rögtön a csapadékmennyiség lehullásával indul meg és közvetlenül annak befejezéséig tart, addig a zöldtetőknél egy jelentős időbeli elcsúszás, eltolódás figyelhető meg, és a zöldtetők csökkentik a maximális lefolyási értéket.

A folyamat a következő: zöldtetőknél az esőzés következtében mindenekelőtt az ültetőközeg felső felülete kezd átnedvesedni. Az esőzés folyamatában a középpórusok elkezdenek feltöltődni, mindaddig, amíg el nem érik a vízmegtartó képességük határát, majd telítődnek a durva pórusok is. A távolabbi durva pórusok is viszonylag gyorsan víztelenítődnek, ezzel szemben a szűk pórusok ezt a folyamatot késleltetik.

Ezek a kísérleti megállapítások arra kell, hogy ösztönözzenek bennünket embereket, hogy az a jelentős vízmennyiség, ami egy hagyományos tetőn felgyülemlik ne a méretezett csatornahálózatba vezessük, hanem a tető rétegrendjeit és vegetációját úgy alakítsuk ki, hogy az víztározóként és vízfogyasztóként egyaránt működjön.

Burkolt és zöld felületek vízlefolyásának elvi sémája

Burkolt és zöld felületek vízlefolyásának elvi sémája

ZÖLDTETŐK ÖKONÓMIAI ELŐNYE

Az előbbiekből kifolyólag egy másik sarkalatos érv is ösztönözhet zöldtetők építésére, tudniillik a vízvisszatartásból jelentős ökonómiai előny is származik. A zöldtetők kivitelezésük során egyszeri többletköltséget jelentenek a beruházónak, de a későbbiekben ellenszolgáltatásként megtérülő előnyök sokaságát nyújtják. A megnövekedett beépített területek miatt a csapadékvíz-elszállítás hatalmas költségeket ró mind az egyén, mind pedig a településvezetések számára. Zöldtetők telepítése esetén a csapadékvízből relatíve kis mennyiségű szennyvíz keletkezik, emiatt itt csak kis teljesítményű tisztító-keresztmetszet szükséges.

Sajnos ezt Magyarországon nem veszik számításba, mivel nálunk nincs megosztott csatornadíj és szennyvíz számítás, mint pl. a németeknél.

  • Miként működik ez Németországban?

Például: Egy 12 cm magas extenzív beültetés esetén az FLL 55%-os évi átlagos vízmegtartási értéket állapított meg. Ez azt jelenti, hogy a kiszámított csatornadíjat a tető területéhez képest 55%-ra kell csökkenteni, így csupán 45%-nyit kell a csatornadíjba beszámítani. A kavicssávokat és felülvilágítókat, melyek területe együttvéve nem haladhatja meg a zöldtető 10%-át, fel kell mérni és hozzászámolni a tetőbeültetéshez. 

Egy egyszerű extenzív zöldtető az évi csapadék 40-70%-át képes átlagosan visszatartani. Ez a 40-70% csapadék tehát nem a csatornarendszert fogja terhelni, hanem a növények fölhasználják, elpárologtatják. Így nyáron hűtik a tetőt és környezetét, párásítják a levegőt és megkötik a port. Mellékhatásként javul a mikroklíma, és a maradék 30-60% csapadékvíz a heves esőzéseknél jut csak a csatornarendszerbe, akkor is csak késleltetve – ez egy további fontos szempont a csapadékvíz gazdálkodásnál.

A csatornarendszer tehát két ponton is jelentősen tehermentesítve lesz:

  • a csővezetékek nem mennek tönkre olyan hamar,
  • csökken a lefolyás mértéke, így az elvezetendő víz mennyisége is.

TÉNYLEGESEN MENNYI CSAPADÉKOT LEHET EXTENZÍV ZÖLDTETŐKÖN (10 cm vastag ültetőközeg) VISSZATARTANI?

Számos európai országban új építési területek kiadáskor kötelezően előírnak záportározó medencék létesítést.

 Egy 17.000 m2–es extenzív zöldtető vízkapacitása megfelel egy 250 m3-es záportározó medencének, aminek fajlagos bekerülési költsége a megfelelő berendezésekkel együtt magasabb, mint egy extenzív zöldtetőé. [Fritz Hämmerle, Gründach-Systeme Vertriebs GmbH]

Összefoglalva:

Már vékony (10 cm) zöldtető-felépítések esetén is akár 60 %-os vízelfolyási megtakarítás érhető el, valamint a fennmaradó vízmennyiséget csak késleltetve juttatjuk el a csatornába így tehermentesítve a csatornázási berendezéseket.

A fenti tulajdonságokból fakad, hogy párologtatással és hőelnyelő képességével jelentősen hűti a környezetét, javítja a mikroklímát Kutatások megállapították, hogy a tetőkön kialakított kerteknél forró nyári napokon 30 °C-kal is csökkenhet a hőmérséklet egy hagyományos tetővel szemben.

TÉNYLEGESEN MENNYI CSAPADÉKOT LEHET EXTENZÍV ZÖLDTETŐKÖN (10cm vastag ültetőközeg) VISSZATARTANI?

Remélem sikerült megfelelően alátámasztani, hogy városi környezetben miért a zöldtetőépítés az egyetlen alternatíva a „befürdés” elkerülésére!

Bellavics László - Zöldtetőépítés - Fito System Kft.

Bellavics László - zöldtetőszakértő - szignó
Bellavics László
zöldtető szakértő

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on twitter
Twitter