„Begyógyítjuk bolygónk sebzett arcát.
Azt a zöldet, amit elvettek a talpunk alól, visszaadjuk a fejünk felett.”

Ökológia – zöldtetőépítés

Ökológia – zöldtetőépítés
Divatos fogalommá vált az építészetben az ökoház,
melyet megkülönböztető védjegyként, minőségi kategóriaként használnak széles körben.
 
Bellavics László

Agrármérnök. Zöldtetők, parkok,
köztéri és intézményi játszószerek
tervezésével és építésével foglalkozik.
A Zöldtetőépítők Országos Szövetsége elnöke.

Minden építési technológia, amely természetes anyagokat használ fel, vagy energiatakarékos rendszert kínál, ezt a jelzőt használja. Oly gyakran találkozunk vele, hogy érdemes feleleveníteni az eredetét.

GYÖKEREK

Az ökológia az oikosz görög szóból ered, mely szűkebb értelemben házat jelent. A Teremtő házára utal, azaz a teljességre, az egész teremtett világra. Amennyiben a szó eredetének nemes szándéka vezérelte volna története során az építészeket, akkor ma paradicsomi állapotok között élhetnénk.

TÖREKVÉS

Ellenben a modern építészet és mérnöki tervezés elmúlt évszázada a természet kiszorításának története, melyet végig kísért az építmények és a növények antagonisztikus ellentéte.
Ez a törekvés – a zöldfelületek, mint építészeti elemek használatának mellőzése, és a mértéktelen környezetrombolás – vezetett az átértékelés szükségéhez. Az égető szükségszerűségből, az ökológiai válság megoldásának kényszerű ellenhatásaként éli reneszánszát az úgynevezett ökologikus építészet.

HAZAI PÉLDA

Ennek aktuális hazai bizonyítéka a kormányzati negyed építészeti pályázatának győztes pályaműve. A Janesch Péter vezette csapat, zöldtetőkkel és zöldhomlokzatokkal borított organikus, fenntartható rendszert álmodott meg. Hazai viszonylatban úttörő vállalkozásnak számít a zöldfelületek építészeti elemként történő alkalmazása. A projekt lehetőséget kínál a természet és az épített környezet együttes megfogalmazására, és követendő példa lehet a talpunk alatt eltékozolt zöldfelületek részleges pótlására. Ezúton gratulálok a tervezőcsapat tagjainak, és köszöntöm a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége nevében e kezdeményezést, amely reményeink szerint egy új, környezettudatos építészet előfutára. Bízzunk abban, hogy Maas nyolcvan éve megfogalmazott víziója nem is olyan távoli: az ember a  jövőben  egyszer biztosan kertről kertre tud majd sétálni, amelyek a nagyvárosi tetőket töretlen sorokban virágos, napos paradicsomként koronázzák meg.

AZ ÖKOHÁZ FOGALMA

Az ökoházak fogalomhoz első hallásra önkéntelenül is a zölddel, növényekkel beültetett tetők társulnak. Nem véletlenül, hiszen az egyetemes tudat számos emlékét őrzi a természet közeli építészetnek. Profán megnyilvánulásai voltak ennek az építőanyag-hiány, gazdasági szükség vagy a zord klimatikus körülmények által létrehozott izlandi tőzeg- és földházak, az észak-európai fűtetők. Ezek a mai napig fennmaradtak és reneszánszukat élik. Föld- és fűtetőket lakóházakra is helyeztek, bár Skandináviában a füves építési módot különösen a mezőgazdasági hasznosítású épületeknél használtak. A természetes anyagokból készült tetőket réti gyeptéglákkal terhelték le, amelyek a helybéli élőhelyhez alkalmazkodott vegetációt hordoztak.

Hazánkban, a fővárosi állat- kert Bölényházának lefedése hasonló technikával készült. A természetvédelmi területről megmentett gyep- téglákkal, védett növénytársulással betelepített másodlagos élőhely önfenntartóként működik.

NAGYVÁROSI TÉRHÓDÍTÁS

Az építmények ökológiai integrációjának, el- terjedésének nagyvárosi feltételeit az építési, szigetelési technológiák tökéletesítése terem- tette meg. A zöldtetők térhódításának lendületét a klímaváltozás okozta félszen kívül a belvárosi zöldépületek felértékelődése, a tető- terasz nyújtotta új élettér, a divat diktálta trendi érzés is adja, de a meghatározó, a tudatos várostervezés. Nyugat-Európában egyre több várostervező véli úgy, hogy egy város- negyed következetes tájrendezésébe a lapostetős épületek nagy felületeinek kertészeti célú hasznosítása is beletartozik.

STUTTGARTI ELISMERÉS

A stuttgarti várostervezési hivatal jól példázza e törekvést. Németországban az épületekre telepített növények következő funkcióit és hatásait ismerik el általánosan városépítési, külterület-tervezési és műszaki szempontból

(Tájfejlesztés-Tájépítés Kutatótársaság (FLL) 1986 alapján, kiegészítve):

  • A zöldtetők és zöldhomlokzatok nagyban hozzájárulnak a talajszinti zöldfelületek hiányának ledolgozásához.
  • A zöldtetők kertszerû használata, valamint a zöldfelület vizuális attraktivitása növeli az ingatlan értékét.
  • A növényzettel beültetett építési felületek elősegítik az épületek esztétikus, harmonikus beillesztését a környezetbe.
  • A munka- és lakóhely közvetlen közelében lévő növényi vegetációnak sokoldalú pszichoszociális hatása van, szemben a műszakilag megformált világgal. Ismert, hogy a formai és emlékbeli karakterek, az identitásképző hatással egyetemben, a gyerekek személyiségképződésére elemi jelentőséggel hatnak.
  • A zöldtetőt építő személy a növényekkel közvetlenül egyedi hatást érhet el, mellyel megváltoztathatja az épület képét.
  • Magán- és közületi szférában a nyilvános támogatás által kezdeményezett épületzöldítés zöldláncreakciókat indított el. A zöldítési program keretében hangsúlyozottan kiemelendő a zárt ipari területek zöldfelületi mutatóinak jelentős javulása. Ez a település látványának emeléséhez is vezetett.
  • A zöldtetők technikai védőfunkciót látnak el a romboló környezeti hatásokkal szemben: a hőmérsékleti feszültségek, a sugárzás, a szél szívó hatása.

A LAJTÁN TÚL

A zöldtetők elfogadottsága a Lajtán túl, az utóbbi évtizedekben hasonló módon növekedett. Látványos, egyedi projektek, mint Maler Friedensreich Hundertwasser varázslatos bécsi lakóháza, a nem konvencionális épületek népszerűségéhez is hozzájárult. A nagy terület- fogyasztó ipari és közigazgatási épületeken egyre gyakrabban létesítenek extenzív zöldtetőket az építtetők. Az extenzív zöldtetők területén egyre inkább kezd felülkerekedni a természet közeli növényhasználat. Vezérlő elve a biodiverzitás.

HAZAI ZÖLDHULLÁM

Örvendetes, hogy e tetőzöldítési hullám elérte hazánkat, és ma már szinte elképzelhetetlen egy városi foghíj beépítése anélkül, hogy ne köteleznék a beruházót zöldtető építésére. A zöldtetőépítés törvényi keretei még szabályozásra várnak, kidolgozásuk folyamatban van. Amennyiben a jogszabály alkotói az ökológia jegyében, a teljességre törekvés szándékával végzik munkájukat, úgy reményeim szerint az égi rend, a Teremtő háza fog visszatükröződni a városépítészeti gyakorlatban.

Bellavics László
zöldtetőszakértő

Megjelent a Magyar Építéstechnika 2007/9. számában – pdf-ben letölthető itt

megosztás:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: twitter
Twitter
további

Ajánlott írások

Zöldtetők ültetőközegeiben alapvető a levegő és a víz helyes aránya

ZÖLDTETŐ RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAI A HAZAI PIACON

Összefoglalva: hosszú távon, egy emberöltőn keresztül működőképes zöldtetőt csak a vegetáció biológiai szükségleteit elsődlegesnek tartó és nem a technológiai profitot hajszoló technológiák fejlesztésével lehet.

mentoov

MENTŐÖV A VÁLSÁGBAN

„A FOLYÓBA NEM AZÉRT FULLADSZ BELE, MERT BELEESTÉL,
HANEM MERT A VÍZ ALATT MARADSZ”
/Vak szerzetes mondása a Marco Polo című filmsorozatban/