Egyre többször kerül napirendre Budapest légszennyezettsége, és a tervezett jobbító javaslatok kimerülnek a gépkocsiforgalom korlátozásában, a diesel autók kiűzésében.
Azok a nyugati nagyvárosok, ahol értő módon elemezték a városlakók légköri szennyeződésének forrásait, ott mindenütt szembesültek azzal, hogy a légszennyezettségen belül különösen a finom porszennyeződés a veszélyes, ez az allergiás betegségek legnagyobb kiváltója.
Hazánkban – statisztikailag igazolt – minden 16. elhunyt lakós életet a légköri szennyeződés rövidítette meg.
A szállópor megkötésére a legkézenfekvőbb megoldás a zöldfelületek növelése.
A növények levelei megkötik a port, nem véletlen, hogy tisztább a zöldtetős házak környékének levegője.
Növényborítottság hiányában a csupasz födémek felforrósodnak, erős felfelé szálló hőmozgást gerjesztenek, amely felkavarja a födémen lerakódó port, és belöki az utcák forgatagába. Német mérési adatok szerint a városlakók többsége nem pollen, hanem por allergiában szenved.
A klímaváltozás egyik eredője, a légköri gázok koncentrációjában keresendő.
Mára az Egyesült Államokban kísérletileg bizonyítást nyert, hogy a legegyszerűbb zöldtetők, az extenzív zöldtetők – 10cm vastag speciális ültetőközegben szárazságtűrő varjúháj félék -növényzete is 375 gr/m2 szén-dioxidot köt meg éves szinten.
Ez a jelentéktelennek tűnő mennyiség azt jelenti, hogyha a kétmilliós Budapest minden épületén extenzív zöldtető lenne, az éves szinten110 000 tonna CO2 megkötésével járna.
Ez a mennyiség egyenértékű 20 000 személygépkocsi egy éves szén-dioxid kibocsátásával, és háromszorosa Magyarország által vállalt éves emisszió (CO2 kibocsátás) csökkentésének.
Azon kívül, hogy jobb lenne Budapest levegője, mérséklődne a hősziget effektus, hűvösebb lenne kánikulai napokon is, mindez önmagában milliárdos nagyságrendben csökkentené az egészségügyi kiadásokat, nem beszélve az egyéb pozitív hozadékáról.
Lásd: https://zoldtetoepites.hu/zoldtetok-elonyei/
- Ugye mennyire magától értetődő a megoldás?
Bellavics László
zöldtetőszakértő
