„Begyógyítjuk bolygónk sebzett arcát.
Azt a zöldet, amit elvettek a talpunk alól, visszaadjuk a fejünk felett.”

SEDUMOKKAL MEGHOSSZABBÍTHATJUK A FŐVÁROSIAK ÉLETÉT!

SEDUMOKKAL MEGHOSSZABBÍTHATJUK A FŐVÁROSIAK ÉLETÉT!

Egyre többször kerül napirendre Budapest légszennyezettsége, és a tervezett jobbító javaslatok kimerülnek a gépkocsiforgalom korlátozásában, a diesel autók kiűzésében.

Azok a nyugati nagyvárosok, ahol értő módon elemezték a városlakók légköri szennyeződésének forrásait, ott mindenütt szembesültek azzal, hogy a légszennyezettségen belül különösen a finom porszennyeződés a veszélyes, ez az allergiás betegségek legnagyobb kiváltója.
Hazánkban – statisztikailag igazolt – minden 16. elhunyt lakós életet a légköri szennyeződés rövidítette meg.

A szállópor megkötésére a legkézenfekvőbb megoldás a zöldfelületek növelése.
A növények levelei megkötik a port, nem véletlen, hogy tisztább a zöldtetős házak környékének levegője.

Növényborítottság hiányában a csupasz födémek felforrósodnak, erős felfelé szálló hőmozgást gerjesztenek, amely felkavarja a födémen lerakódó port, és belöki az utcák forgatagába. Német mérési adatok szerint a városlakók többsége nem pollen, hanem por allergiában szenved.

A klímaváltozás egyik eredője, a légköri gázok koncentrációjában keresendő.
 Mára az Egyesült Államokban kísérletileg bizonyítást nyert, hogy a legegyszerűbb zöldtetők, az extenzív zöldtetők – 10cm vastag speciális ültetőközegben szárazságtűrő varjúháj félék -növényzete is 375 gr/m2 szén-dioxidot köt meg éves szinten.

Ez a jelentéktelennek tűnő mennyiség azt jelenti, hogyha a kétmilliós Budapest minden épületén extenzív zöldtető lenne, az éves szinten110 000 tonna CO2 megkötésével járna.

Ez a mennyiség egyenértékű 20 000 személygépkocsi egy éves szén-dioxid kibocsátásával, és háromszorosa Magyarország által vállalt éves emisszió (CO2 kibocsátás) csökkentésének.

Azon kívül, hogy jobb lenne Budapest levegője, mérséklődne a hősziget effektus, hűvösebb lenne kánikulai napokon is, mindez önmagában milliárdos nagyságrendben csökkentené az egészségügyi kiadásokat, nem beszélve az egyéb pozitív hozadékáról.
Lásd: https://zoldtetoepites.hu/zoldtetok-elonyei/

  • Ugye mennyire magától értetődő a megoldás?

Bellavics László
zöldtetőszakértő

megosztás:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: twitter
Twitter
további

Ajánlott írások

A zöld épületek mára minden sűrűn lakott területen felértékelődtek

A zöldtető múltja és jelene

Az első zöldtetők teraszos kertek voltak. A zöldtetőépítést, az intenzív és extenzív zöldtetők elterjedését a lapostető szigetelés, a vízszigetelés fejlődése ösztönözte.

mentoov

MENTŐÖV A VÁLSÁGBAN

„A FOLYÓBA NEM AZÉRT FULLADSZ BELE, MERT BELEESTÉL,
HANEM MERT A VÍZ ALATT MARADSZ”
/Vak szerzetes mondása a Marco Polo című filmsorozatban/

TÉNYLEGESEN MENNYI CSAPADÉKOT LEHET EXTENZÍV ZÖLDTETŐKÖN VISSZATARTANI?

MIKÉNT TEHERMENTESÍTIK A ZÖLDTETŐK A CSATORNAHÁLÓZATOT?

Legutóbbi cikkem „Befürdött a főváros! – Pedig nem feltétlen kéne!” üzenete nem mindenkinek ment át. Többek számára nem volt egyértelmű, miért az egyetlen járható út a városi felhőszakadások csapadékmennyiségének a kordában tartására a zöldtetők építése. Erre kívánok választ adni.