A magam részéről úgy próbálok tekinteni a járvány adta önkéntes bezártságra, mint egy lehetőségre.

Végre van időm átgondolni, értékelni az eddigi  életemet és újabb kihívásokat, értelmet találni, hogy mit kezdjek magammal a vészhelyzet elmúltával. Filózgatásaim során döbbentem rá, hogy a pénzkereset kapcsán mi is motivál legfőképpen.

Először az otthon teremtésen volt a fókusz, de miután az sikerült, elsődleges szempont lett a szabadidő, hogy élményekkel gazdagodjak. Magyarán azért hajtottam, és ez ösztönöz jelenleg is, hogy legyen időm valahová elutazni és együtt lenni a családommal.

• Tehát miért is güriztem eddig és sokan mások hozzám hasonlóan?
• AZ IDŐÉRT! – A nagy igazság az, hogy a pénzünkön időt akarunk legfőképp vásárolni.
• TESSÉK MOST ITT VAN, MEGKAPTUK, NEM KELL FIZETNI ÉRTE!

/A félreértések elkerülése végett nem bagatelizálni akarom a járványt, átérzem egészségügyi és egzisztenciális kockázatát, írásom célja, hogy lássuk meg a rosszban a jó lehetőségét is./

– Hallom az ellenvetéseket, hogy mit lehet kezdeni vele, ha be vagy zárva.

Nagyokat lehet kirándulni úgy fejben, mint testben. Az utóbbi számomra adott, mert házunk közelében kezdődik az erdő, a Pilis, és minden nap ebédután 2-3 órás túrákat teszünk a feleségemmel. Most látom, hogy miről maradtam le eddig. Hihetetlen élmény naponta rácsodálkozni a tavaszra, az erdei élet megújúlására.

A szkeptikusoknak: a négy fal között is meg tudjuk mozgatni magunkat és a tavaszt a besütő Nappal, Vivaldi zenéjével belophatjuk szobánkba. – Miként épp ezt hallgatom.

–  De mi köze ennek Hundertwasserhez?

Hát itt jön a másik lehetőség az un. „fejben menés” , miként az angolban, „én már menésben vagyok” azaz „megyek affelé, hogy megcsináljam azt” /I am going to do it/.
Igen, azon vagyok, tervezem, hogy mihez kezdek, ha ismét szabadon utazhatok.

Készítem a bakancslistámat, amelyből nem hiányozhatnak a zöldtetők.

Elsőként egy nosztalgia kirándulást tervezek a Lajtán túl, ismét felfedezve és teljességében megismerni Hundertwasser örökségét.

Érdemes felvenned a „feltétlen látnom kell még az életben” listádra!

Ha velem tartasz, úgy egy tartalmas hosszú hétvégében, feledhetetlen élményben lesz részed!

Próbáltam összeszedni és egységbe foglalni és olyannak bemutatni, miként én látom e rakoncátlan micisapkás lázadót.

– Készülj fel, nem lesz rövid, de minden lényegeset tudni fogsz róla és nem lesz szükséged később idegenvezetőre!

Februárban múlt 20 éve, hogy meghalt Friedensreich Hundertwasser, az újkori építészet fenegyereke, akinek volt mersze megelőzni korát és középső ujjal bemutatott a szolgalelkű, funkcionális építészetnek, az úgynevezett észszerű építészetnek.

Utálta az egyenes vonalakat – „az egyenes vonalak istentelenek és erkölcstelenek” – rendellenesnek tartotta. Az egyenes vonallal, mint „az ördög eszközével” a spirált állította szembe.

Megosztó személyiség – vannak, akik bálványozzák, míg mások alkotásait giccsesnek, egyenesen polgárpukkasztónak tartják – miként minden zseni.

Elfogultság nélkül állítható, hogy Friedensreich Hundertwasser a 20. század egyik legérdekesebb és leghíresebb építész-filozófusa. Művészete lehet ellentmondásos, de mindenesetre figyelemfelkeltő és valóban egyedi.

– Gondolom nem nehéz kitalálni, hogy én személy szerint melyik tábort erősítem?

Úgy a filozófiája, mint építészetének egyedisége számomra olyan, mint a manapság Bécsben kapható almás rétes, az Apfelstrudel.

Valóságos kulináris élvezet, ahol a rétes tölteléke, az almaszeletek adják a hundertwasser-épületek ablakainak jellegzetes tekergő hullámvonalát, a tojáslikőr testesíti meg a színeket, és a tejszínhab maga a fenséges zöldtető.

Amennyiben sikerült az emésztőnedveket beindítanom, úgy nem árt egy kis mozgás, egy közös kirándulás e hírhedt nonkonformista alkotásaiban, felfedve a formabontó, ökologikus építészetét, bepillantást nyerve gondolatvilágába.

/Ahhoz, hogy külsőségeiben is megfeleljek a hundertwasser-életérzésnek, és ráhangolódjak individuumára, inspiráljam magam, ezért zoknit cseréltem, két különböző színűt és mintázatút vettem fel, miként tette ezt Hundertwasser élete minden napján, tiltakozva a szabályszerűség és az egyformaság ellen. Még jó, hogy csak a feleségem csóválja a fejét/

Most, már sikerült kissé azonosulnom, vágjunk is bele e nem mindennapi kalandba.

Tarts velem, töltsünk együtt egy hétvégét! Irány BÉCS!

 

Első állomás: KUNST HAUS WIEN – HUNDERWASSER MÚZEUM

Forrás Inhabitat

Tudatos a választás, mert a múzeum falai közt átfogó képet kapunk teljes életművéről, magunkévá tesszük filozófiáját és utána másként tekintünk alkotásaira.                                   A cél: átitatódni „Stowasser” – rel /a művész eredeti családi neve, a „sto” szlávul százat jelent, ebből „németesítette” a Hundertwassert.

Teljes művészneve Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser volt, ebből a Friedensreich magyarul békével teli, a Regentag esős nap, a Dunkelbunt pedig sötéttarka.

Maga az épület eredetileg egy gyárépület volt, melyet 1892-ben emeltek.
Hundertwasser maga vásároltam meg az épületet a Thonet Bútorgyártól és 1989 – 91 között építették át elképzelései szerint. A mintegy 4000 négyzetméteres kiállítási felületen található a világ egyetlen, kizárólag Hundertwasser munkásságának szentelt állandó kiállítás.

Az érdeklődők megismerhetik filozófiáját, hatását a festészetre, a grafikára, az ökológiára és az építészetre. Láthatjuk fiatalkori alkotásait, valamint különböző maketteket a már megvalósított, illetve anno tervezett projektjeiről. Személyiségét közel hozza a látogatókhoz a rengeteg fotó, ugyanis egész életét a kezdetektől, a csóró, fiatal művész pályakezdésétől dokumentálta.

Az épület minden helyisége lenyűgöző, életigenlést sugároz, tobzódnak a természet alapszínei, a nagyon élénk sárga, a piros, a zöld és a kék. A kiállítás tükörképet tart elénk filozófiájáról:

„Az ember (…) a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a földön.
Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona.
Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolgamódra a természetet.” – olvashatjuk hitvallását.

Építészetét áthatotta a vissza a természethez elgondolás. Érezzük magunkat minél közelebb a természethez, és ha már elveszünk attól, adjunk is vissza valamit.
Alkotásaiba beépítette a maga valóságában a tájat, a fákat, bokrokat, a füvet és mindenféle zöld növényt: „a növény a legjobb albérlő, mert nem pénzzel, hanem oxigénnel fizet”.

„Jogod az ablakhoz – kötelességed a fa iránt” elnevezéssel indított mozgalmat, melyben az ablakok kötetlen elhelyezését és tetőkertek telepítését hirdette. Az épületei padlózata sem egyenletes, hanem a termett talajhoz hasonlóan egyenetlen, hepehupás.

Forrás Kleine Zeitung

A kiállítás bepillantást enged a valódi világpolgár legfőbb inspirációjába, akinek egész életét áthatotta annak a lehetőségnek a keresése, hogy miként lehet az embert és a természet összebékíteni egymással. Kezdetektől a maga útját járta, a bécsi Képzőművészeti Akadémiát három hónap után otthagyva autodidaktaként tanult tovább.

Látásmódjára nagy hatással volt Észak-Afrika építészete, 1951-ben Marokkóban és Tunéziában járt. Az ötvenes években világpolgárként élt, a civilizáció kritikusaként lépett fel és már ekkor foglalkoztatta a környezetvédelem.

• 1952-ben nyitotta meg első kiállítását Bécsben, egy évvel később megfestette első spirálalakzatát.
• 1958-ban „Penészkiáltványt” írt az építészeti racionalizmus ellen, amely egy évvel később jelent meg. (Verschimmelungsmanifest).
• Ugyanebben az évben ajánlottak neki fel Hamburgban egy vendégprofesszori állást, de ezt visszaadta, amikor az épületet végtelen vonallal körbe festő akcióját rendőri segédlettel szakították félbe.
• Nyilvános feltűnést keltett 1967-es, Münchenben meztelenül elmondott beszéde.
  „Meztelen beszéd a harmadik bőr jogáért” című írását meztelen performansz keretében mutatta be. Számára az építészet „az ember harmadik bőre”, a házak homlokzata pedig „nem falakból, hanem ablakokból áll”.
• Hasonlóan botrányosra sikerült Bécsben 1968-ban felolvasott építészeti bojkott-manifesztuma (Los vom Loos).
• 1969-ben pedig tiltakozásképpen az akkori bécsi alpolgármesternő előtt vetkőzött meztelenre.
• A kispolgárokat megbotránkoztatni akaró művész mozgalmat indított, a „Humuszvécé” című kiáltványában a fekália visszajuttatását javasolta a természet körforgásába.

Hundertwasser igazi kozmopolita volt, és nem volt földrész melyen ne hagyott volna nyomot legfőbb törekvése, a természet és az emberi sors összekapcsolása. Párizstól Tokióig bejárta az egész világot, 1972 és 1983 között öt földrészen láthatták vándorkiállításait.

Művészetelméletét transzautomatizmusnak, festészetét organikus festészetnek nevezte.

Forrás Cultura.hu

Ösztönösen provokált, tiltakozott a nyáj-effektus, a köz elvárásainak megfelelése ellen. Kívülállásának és tiltakozásának hangsúlyozása érdekében előadásokat tartott, miközben a figyelemfelhívás leghatásosabb eszközével élt, a botránykeltéssel.

Az Osztrák Állami Nagydíj odaítélése alkalmából 1981-ben kultúrát követelt az atomenergia helyett, és az „elfajzott mai művészetet, és annak maffiáját” ostorozta, mivel ez szembehelyezkedett Hundertwasser világjobbító és szépítő küldetésével.

Ugyanebben az évben a bécsi képzőművészeti akadémia professzora is lett, annak az akadémiának a professzora, ahol nem szerzett diplomát, mivel anno három hónapi hallgatói jogviszony után úgy döntött, hogy önmaga mestere lesz.
1981-ben a környezetvédelemben kifejtett aktivitásáért még megkapta az osztrák természetvédelmi díjat.

Mindeközben életére rányomta bélyegét, végig kísérte – zsidó származása miatt – a fiatalon átélt nemzeti szocializmus fenyegetettségének élménye, az antiszemitizmustól való félelem. Hatvanegy évesen úgy vélte, hogy sikerült megtalálnia végre a legtávolabbi „szabad világot”, Új-Zélandra vándorolt ki. „Szeretem a földgolyót két kézzel és két oldalról átölelni”.

Új otthonában négyszázhektárnyi farmján harmincezer fát ültetett el saját kezűleg, fűvel fedett házában mindent természetes anyagokból alakított ki. A világítást liánokra akasztotta, humusztoalettet épített, az áramot napenergiából nyerte.

Forrás Tripadvisor

Hetvenegyéves korában a nyílt tengeren, a Queen Elisabeth II. Óceánjáró luxuskabinjában hunyt el. Vacsora előtt még szenderegni kívánt és egyszerűen elaludt az örök lázadó. A sors kegyes volt hozzá, hiszen kedvenc környezetében egy tulipánfa alatt nyugszik saját birtokán.

Választott küldetését sokszorosan teljesítette:

„Ha egy alkotással, csak egyetlen lépéssel közelebb férkőzhetünk Istenhez, miért is ne tennénk azt?!”

Miután feltöltődtünk Hundertwasser gondolatiságával a múzeum alsó szintjén megcsodálhatjuk több Hundertwasser- épület makettjét. Pihenésképpen a kis kávézóban elfogyaszthatunk egy igazi bécsi kávét, majd érdemes átsétálnunk a művész egy másik, nem messze lévő ikonikus épületéhez.

 

Második állomás: HUNDERTWASSER-HÁZ /Hundertwasserhaus, Bécs, Kegelgasse 34-38/

Forrás Wikiwand

A tarka-barka 50 lakásos bérház – valójában turista látványosság – teraszait 200 fa és számos dísznövény teszi környezetbaráttá.

Jellemző Hundertwasser elhivatottságára, hogy ezt az eklektikus, organikus formákban tobzódó meseszerű házat ingyen tervezte meg: „már a tervezés is örömet okozott”.

Miként épületeinek ablakai arra hívatottak, hogy hirdessék az ott lakó egyediségét – 1958-ban egy manifesztumban fogalmazta meg az ember „ablakhoz való jogát” – a lakónak az ablaka körül joga van kialakítani a homlokzatot saját ízlésének megfelelően, hogy látszódjon, olyasvalaki lakik abban a lakásban, aki különbözik a többi bezárt, egyen-embertől, akik a szomszédban laknak.

Nem győzte hangsúlyozni az ablakok fontosságát, azt, hogy individuumok vagyunk és egyediségünket tükrözzék otthonunk szemei az ablakok, miként mi is egyedi látásmóddal tekintsünk a világra: „Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak. Szerintem ablakokból„

Ezt követően induljunk autóval szállásunk, Fürstenfeld városa felé, de feltétlen előtte iktassuk be bécsi utolsó helyszínünket.

 

Harmadik állomás: A BÉCSI TÁVFŰTŐ MŰVEK SZEMÉTÉGETŐJE

Forrás Pinterest

A művész először vonakodott elfogadni a felkérést, majd mégiscsak a nevét adta az 1992-re elkészült, világ legviccesebb, egyedi dizájnnal rendelkező közüzemi létesítményhez. /Készített benzinkút, textilgyár és vasútállomás dizájnt is/

 

Negyedik állomás: ROGNER TEHERMAL BAD BLUMAU

Forrás ThermeSpa

A magyar határtól mindössze 26 km-re töltünk el két éjszakát e meseszép hotelban.               Minden, amit egy fanatikus zöldtetőépítő kívánhat. Dús növényzet a tetőkön, legömbölyített formák, színekben tobzódó homlokzatok és aranyló kupolák palástjai a horizonton, amerre csak nézel.

A belső terekben sem találkozol ördögi kísértéssel, egyenes vonalakkal, mindenütt természetes anyagok és a már jólismert dülöngélő formák, hasas oszlopok. Egyszerűen lenyűgöző belecsöppenni ebbe a mesevilágba, tapintani a hullámzó aszimmetriát, élvezni talpunk alatt a padló táncát.

–  Ne félj, nem lejt az ágy, nem fogsz legurulni róla!

Ahhoz, hogy teljes legyen ez a kis stájerországi hétvége, tudnod kell, hogy ez a szállodakomplexum Ausztria egyik legnagyobb fürdője a maga 8.500 m²-es területével.                Akár Európa legjobb fürdőkomplexuma cím elnyerésére is méltán pályázhatna.

–  Még vacsora előtt egy hatalmasat csobbanunk a termálvízben, és egy nagyot szaunázunk! Vacsora után pedig sétálunk egy nagyot a szállodát övező hatalmas, gyönyörű parkban.

Az elkövetkező napot wellnessel töltjük és közben tervezgethetjük a bakancslista következő állomását. Irány Németország, 900km autózás Magdeburgba. Szállás csakis a „Grüne Zitadelle” hoteljában. A harcos világszépítő (Weltverschönerer) utolsó nagy alkotása teszi fel a pontot a hundertwasser-túránkra.

 

Ötödik állomás: GRÜNE ZITADELLE / Magdeburg, Németország/

Forrás WTM London

A Zöld citadella az a bizonyos középső ujj, ami bemutat a szomszédos banknak
Egy hatalmas fricska a strukturált építészet tengerében.
Ahogy ő nevezte: „Emberi oázis a racionális épületek sivatagában” – egy más világ, amely lelkünket szólítja meg, látván önkéntelenül mosolyra szalad a szánk.

Ez az épület a summája, összessége mindannak, amit Hundertwasser képviselt.

Lázadás a megalkuvó egyenépítészet ellen, amelyet csak úgy lehet feloldani, ha leöntjük egy nagy adag zöld élettel, dallamot viszünk a falakba, hullámzó ablakok és burjánzó zöld minden mennyiségben.

A végeredmény a mindennapi életből oly annyira hiányzó

 

HARMÓNIA – AZ ELVESZETT PARADICSOM!

Forrás SlidePlayer

Az épületet teljes egészében ő tervezte élete utolsó éveiben Új-Zélandon, amelynek átadását már nem érhette meg, mert öt évvel előtte szívrohamban elhunyt.

Az elkövetkező napot teljes egészében a Zöld citadella felfedezésével töltjük, bolyongva a természettel átitatott terekben. Ebben a hihetetlen oázisban a hotelen kívül 55 egyedire szabott lakás, színház, óvoda, japán étterem, cukrászda, orvosi rendelő, irodák, közösségi terek találhatók.
A csúcs szó szerint az egyik torony tetején kialakított házasságkötő terem, amely egy hatalmas zöld teraszban folytatódik. – Ő tudta, hogy az örök kapcsolatok a mennyben köttetnek. – A nászutas lakosztály a vendégek szerint garantáltan mennyei.

A reggelit érdemes későbbre kérni, mert nehéz szabadulni az egyedi fürdőszoba lenyűgöző, színes, szabálytalan formavilágától.

Fanatikus Hundertwasser rajongóként, hogy teljesen el tudjunk merülni e nem mindennapi világában, jelentkezhetünk vezetett túrára. Itt megismerhetjük a művész koncepcióját, miközben az építkezés kezdetétől a befejezéséig végig követhetjük az épület történetét. Lehetőséget kapunk bekukkantani több helyiségbe is, miközben megértjük ennek az örök lázadónak világjobbító gondolatvilágát, közlési szándékát.

E három nap alatt sikerül úgy berúgnunk hundertwasserral, hogy ne csodálkozzunk, ha másnap haza felé, egy Rosengarten illemhelyén megkisért bennünk a gondolat:

• Milyen jó lenne kipróbálni azt a „micisapkás” által készített nyilvános WC-t, amely egy eldugott kis falunak – Kawakawa – világhírnevet szerzett.

FELVESZEM A BAKANCSLISTÁMRA ÉS A KÖVETKEZŐ MEGÁLLÓ ÚJ-ZÉLAND!

Bellavics László
„zöldidegenvezető”