ZÖLDTETŐ RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAI A HAZAI PIACON
„Begyógyítjuk bolygónk sebzett arcát.
Azt a zöldet, amit elvettek a talpunk alól, visszaadjuk a fejünk felett.”
Zöldtetők ültetőközegeiben alapvető a levegő és a víz helyes aránya
A zöldtetők építését megelőző tervezés során feltétlen figyelembe kell venni a födém kitettségét, a várható extrém környezeti hatásokat. Tetőkön a nagyobb szélszívás, az erősebb napsugárzás, a magasabb hőmérséklet, a fokozott párologtatás és légszennyezés együttesen komoly stresszt jelent a növényeknek és az ültetőközeg hasznos mikrobái számára.
Mindez arra ösztönöz bennünket, zöldtető építőket, hogy tisztában legyünk a zöldtetőrendszerek működésével és a vegetáció igényeivel.
Kevés publikáció foglalkozik a zöldtető típusok ideális víz- levegő arányával. A zöldtetők rétegalkotóit gyártók is standartként kezelik, és technológiájukat igyekeznek egy kaptafára, a tetőkerti növények vízigényére ráhúzni.
Azonban be kell látnunk, hogy a változó időjárási viszonyok között súlyos problémákhoz, a zöldtetők alul teljesítéséhez vezet, az ültetőközeg nem megfelelő víz-levegő aránya. A klímaváltozás napjainkra egyértelművé tette, hogy minőségi extenzív zöldtető fenntartást – alkalmanként – kiegészítő öntözés nélkül nem lehet hazai viszonyok között végezni.
Az extenzív zöldtető növényei, a Sedumok (varjúhájfélék) akkor virágoznak a legjobban, ha a gyökérzónájukban a levegő- víz arány éves átlagban 65% levegő és 35% víz.
Intenzív zöldtetőknél fordított arány az ideális.
A levegő – víz arány fontos a növények ellenálló képességéhez, a tápanyagcseréhez, a pufferképességhez és a jótékony (aerob) mikrobák elszaporodásához. Az egyik vagy a másik irányba történő csúcsot (a levegő – víz káros arányt) a növények átmenetileg tolerálhatják, ha ez ideiglenes és nagyon korlátozott.
Nem szabad elfeledkeznünk, hogy az extenzív zöldtetők növényeinek legnagyobb ellensége a pangóvíz, amely már pár nap után tőrothadáshoz, az egész állomány pusztulásához vezet.
A kedvezőtlen levegő-víz arány csökkentéséhez nagy tapasztalatokra, mély kertészeti ismeretekre, a környezeti, ökológiai szükségletek ismeretére és a zöld tetők rendszeres ellenőrzésére van szükség.
Ahhoz, hogy egy vegetáció optimálisan működjön, az egyedfejlődés során kialakult biológiai szükségleteit nem hághatjuk át. Bár képesek vagyunk genetikailag manipulálni a növényeket a jobb hozam, a kártevőkkel szembeni ellenállóképesség és a nagyobb stresszállóság érdekében, de a természet törvényei nem változnak, ugyanúgy elsődlegesek.
A jelenlegi zöldtető iparág sajátossága
A jelenleg kereskedelemben kapható zöldtető technológiák fejlesztése az elmúlt 50 évben a csapadékvíz kezelésére, visszatartására és elvezetésére, a szivárgó rendszerekre, az un. drén lemezekre fókuszált. Közben nem egy megfeledkezett a főszereplőről, a növényekről! – /Természetesen újításaikat körbe bástyázták rengeteg idegen szóval, mérésekkel, adatokkal/
Maradjunk a józan észnél!
Őseink számára a zöld tetők létesítésének elsődleges szempontja volt az élő zöldnek a kiterjesztése a lakóházakon: egyrészt rekreációs területként, másrészt kiegészítő ételek termesztésére vagy az épületek védelmére.
A mai trend elmozdult a szigetelési célok irányából a csapadékvíz kezelés felé.
A környezetvédelmi szempontok sajnos a befektetés-megtérülés (ROI: Return on Investment) iránti vágyban öltenek testet.
A zöldtető termékeket gyártó armada, a mérnökök serege az adatok sokaságával alátámasztva igyekszik sutba vágni, megszüntetni olyan természetes folyamatokat, amelyek elengedhetetlenek az adott vegetáció egészséges fenntartásához, ellenálló képességének megőrzéséhez.
Megpróbálják magát a zöldtetőt egy „élő géppé” redukálni, egy statikus, ember által készített szerszámmá. Olyan ez, mintha az állatok kevesebb takarmányozásával próbálnák csökkenteni a metángáz-kibocsátást.
Olcsóbb, környezetbarát, tökéletesen működő extenzív zöldtető építési technológia az „Egyrétegű extenzív zöldtető”
A fentieket jól példázza, hogy itthon extenzív zöldtető tervezéseknél kizárólag a több rétegű technológiák elfogadottak, ahol a drénlemez használata nélkülözhetetlen.
Pedig létezik egy olcsóbb működő technológia, az egyrétegű extenzív zöldtető, ahol a szubsztrát önmagában betölti a vízelvezető és vegetációs réteg feladatát is, hasonlóan a természetes hegyvidéki varjúháj társulatok termőhelyéhez.
Az egyrétegű extenzív zöldtető technológia ferde tetőn evidens, létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen ferde födémen a drénlemezek nem töltik be szerepüket, a megfelelő csapadék visszatartást, ráadásul növelik a felépítmény megcsúszásának veszélyét.
Magyarországon jelenleg is működő legrégebbi extenzív zöldtető – Gellért Gyöngye apartman ház, Budapest 1. kerületében a Számadó utcában – is egyrétegű technológiával készült 1992-ben, a Fito System Kft kivitelezésben.
Ezt követően a Fito System Kft több, mint egy hektáron épített jól működő, olcsóbb, egyrétegű extenzív zöldtetőket, de a piaci áttörést mindig akadályozta a piacunkat uraló technokrata, profit hajhász szemlélet.
Irodaház (Budapest 14. ker. Hungária körút) egyrétegű extenzív zöldtetője
Miből fakad a tetőkertek ültetőközegeinek nem megfelelő összetétele?
A magyar zöldtető építés legnagyobb hibája, hogy elvárásaiban etalon számára a német zöldtető építés irányelvei (FLL) ez a szakszerűség mércéje, de közben senki sem ellenőrzi – hazai zöldtető építési jogszabályok, szabványok hiányában – hogy az adott ültetőközeg tényleg megfelelő-e minőségében és kielégíti-e a növények biológiai szükségleteit.
Hazai viszonylatban a zöldtetők terén a legnagyobb hiányosság, hogy megfelelő anyagi háttér hiányában nem történtek az ültetőközegekkel kapcsolatban átfogó kísérletek, ciklus elemzések, összehasonlító vizsgálatok. Nem elemezték a Magyarországon beszerezhető ásványi és újrahasznosítható anyagok megfelelőségét, mennyire és milyen arányban alkalmasak zöldtető építésre.
A piacot uraló intenzív zöldtető „ültetőközegek” beszélő viszonyban sincsenek a növények szükségleteivel
Az intenzív zöldtetők ültetőközegeinél a legkirívóbb a szakszerűtlenség, amelyet gerjeszt az itthoni zöldtető piacon legnagyobb súllyal bíró, zöldtető rendszereket forgalmazó cég, és a technológiáját szolgai módon átvevő tájépítész tervezők és kertépítők.
- Miről is van szó?
A nyár folyamán többször belefutottam olyan megkeresésekbe, ahol csak a növénytelepítésre adtak volna megbízást, mondván, a zöldtető technológiát forgalmazó kereskedő cég már leszállította, adott esetben fel is hordták az ültetőközeget.
A konkurencia által FLL minősítéssel rendelkező „Intenzív ültetőközeg”
A helyszínen elképedve láttam, hogy egy betömörödött, osztályozatlan vörös salak, némi homokkal keverve képezi az FLL által előírt minőséget.
Megkereséseimből: „Bellavics úr, ezt hordta fel a…… kft. Azt mondták, hogy ez minősített tetőkerti keverék. Önnek, mint szakértőnek mi a véleménye?”
A képek magukért beszélnek, kizárt dolog, hogy ezekben a betömörödő közegekben az intenzív zöldtetők ideális levegő-víz egyensúlyát fenn lehessen tartani.
A hiba forrása, a zöldtetők tévesen értelmezett vízmegtartó képességére van kihegyezve. A termék forgalmazói teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy intenzív zöldtető esetén – elengedhetetlenül szükséges – öntözőrendszer teljes mértékben megoldja a növények vízháztartási szükségletét. A kereskedő cég által preferált – a tervezők által fenntartás nélkül betervezett – vörös salak arra jó, hogy a hazai két vörös salak bánya kapacitása korlátozott, és hatalmas mennyiségek lefoglalásával nyomás alá lehet helyezni, monopolizálni lehet a hazai piacot,
Amennyiben feltennék a kérdést egy tájépítésznek, hogy termőföld alapú vagy vörös salak alapú keverékben érzik-e jobban magukat a dísznövények, úgy valószínűsíthető, hogy az elsőre esne a válasz.
Az a tény, hogy egy intenzív ültetőközegnek legyen jó vízáteresztő képessége, tehát strukturált szerkezettel is bírjon, nem indokolja a vörössalak ilyen mértékű használatát. Szerkezetalkotóként más osztályozott, ásványi anyagok is megfelelnek. Az ideális vízmegtartást pedig a már említett öntözőrendszer biztosítja.
Ideális intenzív zöldtető keverék a „Flóra Tect”, amellyel többek között a fővárosi Westend - Európai Tetőkertek Szövetsége - 2000 Díj nyertese - tetőkertjei is épültek. Érdemes személyesen meggyőződni, hogy miként virulnak benne 20 év után is a dísznövények.
Más az eset extenzív zöldtetőknél, ahol darált tégla hiányában – az egyetlen multi kezében lévő téglagyárakból már nem lehet szerezni alapanyagot – az osztályozott vörös salak porózus, vízfelvevő képessége és lúgos Ph-ja miatt alkalmazható alapanyag.
Összefoglalva: hosszú távon, egy emberöltőn keresztül működőképes zöldtetőt csak a vegetáció biológiai szükségleteit elsődlegesnek tartó és nem a technológiai profitot hajszoló technológiák fejlesztésével lehet.
Bellavics László
zöldtető szakértő
