TANULMÁNY

ZÖLDTETŐÉPÍTÉS MŰSZAKI FELTÉTELEI

Bellavics László - zöldtetőszakértő - szignó

Bellavics László
zöldtetőszakértő

Ha valaki zöldtető kivitelezése mellett dönt, elsőként a meglévő vagy a tervezett épületszerkezettel kell foglalkoznia, mivel ez az alapja a felépítmény további lépéseinek.

Zöldtető építésére alkalmas bármilyen, a növényzetből és a talajból származó hatások felvételére alkalmas tető, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek:

  • a többletterhelésre méretezett, megfelelő teherbírású födém;
  • az épületfizikai törvényszerűségeknek megfelelő, páravédett, hőszigetelt, vízhatlan szerkezet;
  • megfelelő tetőlejtés, vízelvezetés;
  • szigetelés mechanikai hatások ellen védett.

ZÖLDTETŐÉPÍTÉSBEN ALKALMAZOTT, HŐSZIGETELT TETŐSZERKEZETEK RÉTEG FELÉPÍTÉS SZERINT:

EGYHÉJÚ TETŐK:

Egyenes rétegrendű tetők
A hőszigetelés a vízszigetelés alatt helyezkedik el, az alulról jövő páraterhelést párazáró réteggel zárják ki, hogy ne juthasson a hőszigetelésbe, és ott ne csapódhasson ki. A párazárónak magas páradiffúzió ellenállású anyagból kell készülnie. A párazáró vagy párafékező réteg minőségét a rétegrend felépítése, a belső tér hőmérséklete és páratartalma alapján kell kiválasztani,

Épületfizikai okokból az egyenes rétegrendű szigeteléseket intenzív zöldtetők építésénél érdemes főként alkalmazni. Ebben az esetben ki van zárva, – a fordított rétegrendű tetőkerteknél oly gyakori, szakszerűtlen, a vegetációs réteg nem nyitott kivitelezéséből származó – a hőszigetelésben kicsapódó pára, amely a mennyezeten, belső felületen beázási foltként jelentkezik.

Az egyenes réteg felépítésű tető csapadékvíz szigetelése a mechanikai sérüléseknek fokozottan ki van téve a zöldtető kivitelezés során, különösen PVC vízszigetelés esetén. A Vízszigetelés ebben az esetben a kertészek felvonulási területe, amelyet külön védőréteg beépítésével meg kell óvni. A vastagabb geotextiliákon és gumírozott szőnyegeken kívül, a drénlemezek is betölthetik a szigetelésvédő funkciót.

Egyenes rétegrend esetén a csapadékvíz szigetelés ún. „szakaszolt” kialakítása javasolt. Ez a párazáró réteg és a csapadékvíz szigetelés vízhatlan összeépítését jelenti. Ez által a vízgyűjtő területekkel azonos nagyságú mezőkre osztják a tetőt. Esetleges meghibásodáskor a feltárást megkönnyíti, jobban behatárolható a hiba forrása.

 

Fordított rétegrendű tetők

A vízszigetelés a hőszigetelés alatt kerül beépítésre, nem szükséges párazáró réteg. Hőszigetelésként beváltak a zártcellás, extrudált, kemény polisztirolhabból készült, falcolt lapok, egy rétegben, kötésbe rakva.

Számos alkalommal találkoztam családi házakon olyan megoldással, hogy a passzív háznak készülő épület födémjén a 20cm-es extrudált hőszigetelő lapokat 4 réteg 5cm vastagságúból rakták le. A szigetelő cég fel volt háborodva, amikor a tulajdonos tanácsomra kicseréltette egy 20cm vastag rétegre. Értetlenül hallgatták, hogy a több réteg hőszigetelés egymásra lapolásakor, a víz filmet képez a táblák között, és lőttek az elvárt hőszigetelő képességnek.

A hőszigetelés felett beépítésre kerülő vegetációs rétegnek pára diffúznak kell lennie. A kivitelezés során nyitott építést kell alkalmazni, amely biztosítja az épületből kiáramló pára távozását.
Fordított rétegrendű szigetelésekre legideálisabb egyrétegű extenzív zöldtetőt létesíteni, mert ebben az esetben tökéletesen érvényesül a nyitott építési mód.

Kettős szigetelésű, un. duó-tetők
Az egyenes- és fordított rétegrendű szigetelés kombinációjából alakult ki. A vízszigetelés alá és fölé is kerül hőszigetelés.

A duó-tető rendelkezik a két előző típus előnyeivel:

  • párazáró réteg nem szükséges,
  • az alsó hőszigetelés miatt nem keletkezik még átmenetileg sem párakicsapódás.

Épületfizikailag az a kedvezőbb, ha a hőszigetelés részaránya egyharmad alsó, és kétharmad felső arányban oszlik meg. Fontos a kétféle méretű és anyagú hőszigetelések páradiffúziós méretezése, ellenőrzése.
Új építésű duó-tetőkön a párazáró réteget elhagyják, de ha régi, egyenes rétegrendű tető felújításaként készül a duó-tető, kiegészítő hőszigeteléssel, akkor az eredeti rétegfelépítés természetesen tartalmazhat párazáró, ill. páranyomást kiegyenlítő réteget.

A zöldtető tervezés kollektív munka

Általánosságban a födémek hő és vízszigetelésből épülnek fel, és a használat függvényében egészülnek ki egyéb rétegekkel.
A zöldtető telepítése többlet terhet és eltérő használatot jelent, amely módosítja, növeli a tetőn beépítésre kerülő rétegek számát, és egyben meghatározza a szerkezettel szemben támasztott követelményeket.
A tervezésnél együtt kell működnie a statikusnak, az építő mérnöknek és a tájépítésznek.
A sorrendiséget az épület funkciója, tehát az építésztervezés, majd zöldtető típusa, zöldfelület kötelező beszámíthatósága határozza meg.
A létesítendő zöldfelület terhelésétől függ a statika. A tervezési fázisban tisztázni kell a tető használati célját, intenzív, több funkciós tetőkertet akarnak, vagy csak egy vékony ökológia védőréteget képző extenzív zöldtetőt.
A zöldtető típusának ismeretében lehet meghatározni a beépítésre kerülő rétegalkotókat, vegetációt, a használat függvényében pedig a kertészeti műtárgyakat, burkolatokat.

Gyakori a pénzszórás azon fajtája, hogy terhelhetőség szempontjából tetőkert befogadására alkalmas födémet építettek, és a végül extenzív zöldtető került rá. Szívták a fogukat a kertészeti árak miatt, de senki sem gondolta végig, hogy a zöldtető árának hányszorosát lehetett volna megtakarítani, ha előre átgondolják, és könnyebb födémet építenek.

A tetők vízelvezetésénél a biztonságra kell törekedni, ezért a vízgyűjtő területeket 150-200m2-ben kell maximálni, a vízelvezetési hosszat pedig 10m-re korlátozni.
A biztonság miatt minden zöldtetőt legalább 2db víznyelővel vagy egy víznyelővel és egy vész-túlfolyóval kell ellátni. Amennyiben betartjuk a biztonsági előírásokat, úgy dugulás esetén a lefolyástalan területről a tetőidom-gerinceken túlcsorogva, a szomszédos mezők lefolyóin keresztül tud lefolyni a víz.

Minden esetben beltéri, un. „meleg” vízelvezetést kell választani. Zöldtetőkön extrém hidegek kivételével a vízszigetelés hőmérséklete 0 pont feletti, amely egyrészt a gyökérlégzésnek köszönhető, amely hőfelszabadulással jár. Szemben vele, a külső, „hideg”, eresz menti vízelvezetésnél a megolvadt, lecsurgó víz ismételten megfagy. Következménye ejtőcső dugulás, és homlokzati leázás.

A zöldtetők élettartalma nagyrészt a vízszigetelés épségének a függvénye, amelynek élettartalmát a mechanikai sérülésektől való védelem garantálja. A mai korszerű vízszigetelések zöldtetőn – lévén takart helyzetűek, nincsenek kitéve közvetlen mechanikai igénybevételnek – egy emberöltőn át is megbízhatóan működhetnek, amennyiben a vegetációs réteget szakszerűen építették meg és ápolják.

ÚJ ÉPÜLETEN LÉTESÍTENDŐ ZÖLDTETŐ TERHELHETŐSÉGE

A teherhordó födém méretezésénél állandó teherként kell számolni a zöldtető rétegeinek tömegével. A statikai számítás alapját a beépítésre kerülő rétegek felületegységre vetített súlya képezi, ahol nedves ültetőközeggel és a vízzel telített drénréteg súlyával kell kalkulálni. A vegetáció felületi terhelését a növényzet kifejlett állapotára kell számolni.

Az állandó teher – hasznos terhelésnek is nevezhető – az összes réteg súlyából adódik össze: víz- és hőszigetelés, a védőréteg, a kavicssáv, valamint a drén-, a szűrő- és a vegetációs réteg. Amennyiben a rétegrendbe beépített anyag a vízszigetelés felett helyezkedik el, úgy az anyag sűrűségét vízzel telített állapota szabja meg. Öntözőberendezés telepítése esetén, a súlyával kalkulálni kell.

A tartószerkezet építéstechnikai feltételeit a tető állandó terhelésének figyelembe vétele mellett kell meghatározni. Egy átlagos vékony rétegű, extenzív zöldtetőnél kb. 1,0-1,5 kN/m2 (100-150 kg/m2) kell számolni.
Nagyobb rétegvastagság esetén, illetve ott, ahol a későbbiekben emberek nem csak ideiglenesen fognak tartózkodni, az állandó terhelésnél kb. 3,5-5 kN/m2 (350-500 kg/m2) szükséges számolni. Egyedi esetekben a beépítésre kerülő anyagok vízzel telített sűrűségét alapul véve lehet a várható, állandó terhelést konkrétan kiszámítani.

A ZÖLDTETŐ RÉTEGEK – ANYAGOK TÉRFOGATSŰRŰSÉGE

Drénrétegek ásványi töltőanyagokból és azok térfogatsúlya száraz állapotban és maximális vízkapacitás mellett (LIESECKE 1988)

7. táblázat: Műanyag drénrétegek és azok terhelhetősége maximális vízkapacitás mellett (LIESECKE 1988, kivonat)

8. táblázat: Zöldtetőknél alkalmazott szubsztrátok terhelése maximális vízkapacitás mellett (LIESECKE 1988, kivonat)

 

KIFEJLETT KORÚ NÖVÉNYEK SÚLYA

9. táblázat: Zöldtetők vegetációjának terhelése (FLL 1991)

Tetőkert esetén a pontszerűen jelentkező, nagyobb terheléssel járó műtárgyakat célszerű az alátámasztási pontok, gerendázat fölött elhelyezni, mert így összességében kisebb költségű teherhordó födém építhető.
A kivitelezés folyamán is kerülni kell a pontszerű terheléseket, ügyelni kell a koncentrált terhelés eloszlatására. Az anyagmozgatás során fellépő többletterhelést pallókon, farost lemezeken történő közlekedéssel lehet csökkenteni.

Az állandó, úgy nevezett hasznos teher mellett, a zöldtetőkön számolni kell a használat és a hóteher okozta úgynevezett időszakos, „közlekedő” teherrel is. Statikailag itt leggyakrabban 0,75-1,00 kN/m2 (75-100 kg/m2) kiegészítéssel számolnak.

 

FÖDÉM TERHELHETŐSÉGÉNEK KISZÁMÍTÁSA UTÓLAGOSAN LÉTESÍTETT ZÖLDTETŐNÉL

Jóval nehezebb megállapítani egy meglévő tetőn, utólagos zöldtető-kivitelezéskor a terhelhetőséget, hiszen legtöbb esetben nem áll rendelkezésre a hajdani statikai terv. Ilyenkor, jobb híján a meglévő terhelhetőséghez kell igazítani a zöldtető-elképzeléseket.

Könnyebb a helyzetünk, ha egy kavicsolt födémre kívánnak zöldtetőt létesíteni. Itt kalkulálhatunk a kavics súlyával, amely átlagosan 1600-1800 kg/m3. Négyzetméterre vetítve, 5cm vastag terítéssel számolva, ez 90 kg/m2 terhelhetőséget jelent. Tehát, lehetőségünk van, egy vele azonos súlyú, vékony felépítésű extenzív zöldtető létesítésére, pl. ilyen a Fito Tech Zöldtető Rendszer „EASY” típusa.

Nehezebb megállapítani a tartalék terhelhetőséget a régebben épült, kavics nélküli tetőknél. Amennyiben semmiféle kimutatás nem áll rendelkezésünkre, a tető terhelhetőségét statikus szakember becsülje meg.
Számos esetben ezekre a tetőkre nem képeztek tartalékot, többlet terhet, nem számoltak állandó, hasznos teherrel, ezért nem lehet rájuk még extenzív zöldtetőt sem építeni.
Ellenben a legtöbb garázs és melléképülettel, amelyek többnyire, hagyományosan, helyszínen előállított, nehéz vasbetonból készültek. Ezekre lehetséges az utólagos tetőkert létesítése. Készgarázsok esetén, a gyártótól lehet beszerezni a födém terhelhetőségét.

 

TETŐLEJTÉS

A tető hajlásszöge alapvetően meghatározza a zöldtető típusát, a telepíteni kívánt vegetáció összetételét.
A lapos tetők általános irányelve és követelménye szigetelt tetőknél, hogy a tetőlejtés legalább 2%-os legyen. Ezzel megakadályozható, hogy a víz a tetőfelületen megmaradjon és hosszan tartó károkat (hidrobiológiai korrózió) okozzon a szigetelésben.

A német FLL az egy irányban lejtő, 2%-nál kisebb meredekségű lapos tetőket a különleges szerkezetek közé sorolja. Ilyen födémen létesített zöldtetőkre vastagabb szivárgó réteget ír elő, mivel a pangó víz számos évelőnek és fűfélének a pusztulását okozza. Lejtés nélküli tetőknél a drénréteg vastagsága 8 cm-nél nem lehet sekélyebb.

Extenzív zöldtetőknél, amennyiben a födém lejtése 5%-nál nagyobb – az ültető közegnek 8 tömegszázaléknál kevesebb a szerves anyag tartalma; nem tartalmaz leiszapolható részt – úgy nem kell külön szivárgó réteg, mert a speciális szubsztrát önmagában betölti a drén szerepét is. Ilyen egyrétegű extenzív zöldtetőket a Fito System Kft. épít Magyarországon. Pl. a Fito Tech Zöldtető Rendszer „SOLO” típusa.

A 0%-os tetőlejtésű, árasztásos zöldtető egy különleges szerkezetet testesít meg. 
A szigetelésen álló víz magasabb szigetelési követelménnyel jár: a bitumenbázisú szigetelést három rétegben, a műanyagokat két rétegben kell kivitelezni.  

 

A NÖVÉNYEK GYÖKEREINEK SZERKEZETRE GYAKOROLT HATÁSAI

Az építésztervezés során, a zöldtetős felépítmény lehetséges, szerkezetre gyakorolt negatív hatásaival számolni kell, hogy azok elkerülhetőek legyenek.

A vízszigetelés gyökérzet általi terhelése

A növényzettel telepített tetők vízhatlansága, a gyökérzettel szembeni ellenálló képesség függvénye.
A tetőszigetelő szakma az utóbbi évtizedekben hihetetlen fejlődésen ment keresztül úgy az anyagfejlesztések, mint az alkalmazástechnikák tekintetében.

Nyugodtan kijelenthetem:
Ma már a beázások egyetlen oka, csak a rosszul megválasztott „humánszoftverből” fakadhat, azaz a kivitelező képzetlenségéből, vagy nemtörődömségéből.”

Akkora a minőségi szigetelő anyag kínálat, és annyira specifikus, hogy minden használathoz meg lehet találni a legmegfelelőbb és legmegbízhatóbb gyökérálló vízszigetelést.

A növények gyökérzete többszörös igénybevételnek teszi ki a vízszigetelést:

Egyrészt a gyökerek a folyamatos növekedésük során, a nedvesség és tápanyag után kutatva, a szigetelőanyag legkisebb felületi egyenetlenségeibe is behatolnak, ahol megáll a víz.

Így a gyökércsúcsok képesek benőni a gyökérvédő rétegek varratainak legkisebb kapilláris nyílásaiba is, illetve a nem gyökérálló vízszigetelés felületébe tetszőleges helyeken.

Az intenzív zöldtetőkön, a fákkal, örökzöldekkel, és nagyobb bokrokkal beültetett tetőkerteken a szigetelés legnagyobb igénybevételét – gyakran figyelmen kívül hagyják – az elfásodó gyökerek mechanikai nyomása, az úgynevezett gyökértérdek képződése okozza.
A növények pányvázó gyökerei lefelé hatolva, a szigetelésnél elhajolnak, megtörnek, szöget zárva be a födémmel. A növények talajszint feletti részeit érő szél hatására a gyökereken keresztül, a „gyökértérdeknél” dörzsölő nyomás nehezedik a tető vízszigetelésére, ami koptatja, vékonyítja a szigetelést. Többek között ezért is szükséges a fák, és oszlopos örökzöldek megfelelő kikötése.

Nemcsak a gyökerek, hanem a fűfélék rhizómái is benőnek a varratok hézagaiba. Különösen jellemző ez a felhajtott szigetelések sarkainál. Fontos szempont a gyommentes talajkeverék, mert a tarackbúza (Agropyron repens), nemcsak a kertész életét keseríti meg az ápolás során, hanem hatalmas igénybevételnek teszi ki a vízszigetelést is.
Vigyázat, semmiképp ne ültessünk bokrosodó füveket tetőkertbe szabadon! – csak zárt, átgyökeresedést meggátoló tartókba. Különösen igaz ez az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendő bambusz- és Miscanthus-fajokra, amelyekre hangsúlyozottan kell figyelni. Az utóbb említett fűfajok kemény, hegyes hajtásai és rhizómái fokozott veszélyt jelentenek, ezért használatuk tetőkertekben kerülendő.

A kavics- vagy burkolatfelületek között, a fugákban mindig megtelepednek spontán vegetációk és agresszív gyökérzetű fás szárúak (nyír és fűz).  Magukkal hordozzák azt a veszélyt, hogy gyökerük belenő a szigetelésbe. Ezért fontos az extenzív zöldtetőkön is a rendszeres ellenőrzés.

A mellvédeken elhelyezett emelt ágyásoknál kiemelten szükséges védekezni a gyökerek ellen. Az egyedi planténerek, növényládák alatt nagy felületen szükséges a gyökérvédelem elhelyezése, amennyiben az edény körül a gyökerek által hozzáférhető nyílások (pl. túlfolyónyílások) vannak.

Felmerült korábban még a vegetáció által képződött vegyi terhelés, az úgynevezett gyökérsavak roncsoló hatása. Ez azonban a jelenleg forgalomban lévő szigetelőanyagoknál már gyárilag kiküszöbölt.

Bellavics László
zöldtetőszakértő

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest